Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)
III. A magyar szürke marha neve, eredete és rövid története - 2. Eredete - 3. Története
2.2. Megegyeztek a törökökkel, hogy Ausztria elkerülésével viszik a marhákat Velencébe, mégpedig Dalmácián, Zárán keresztül. A velenceiek erdőket irtottak ki, hogy a marháknak legelőt biztosítsanak és a hajóknak kikötőt létesítettek. 1583-ban 9000 vágómarhát szállítottak így Velencébe. Bethlen Gábor idejében ugyanezen az útvonalon folytatta Erdély is a marhakereskedelmét. Bethlen a kivitelt állami monopóliummá tette, és évente mintegy 10-20 000 darabot hajtottak ki. Az osztrák udvar 1583-ban leszállította a vámot, hogy visszacsalogassa a kereskedőket, de a Zárán keresztül vezetett útvonal továbbra is megmaradt. 2.3. útvonal: Légrádon és Buccarin keresztül vezetett. Az itáliai marhakivitelben fontos szerepe volt a Zrínyi családnak is. Övék volt Légrád, ahol a DélDunántúl legnagyobb marhavásárait tartották. A forgalom elérte akár a 40 000 darabot is. Itt vásároltak a velencei kereskedők is. Szintén a Zrínyieké volt Buccari kikötője, ahol a marhákat velencei hajókra rakták. A kikötő szerepe 1640-ben megnövekedett, mert a török és Velence közötti viszály miatt a zárai út megszűnt. 1667-ben a Keleti Társaság megkapta a Velencébe irányuló marhakereskedelem felügyeletét is, ami a magyar tőzséreknek jelentős bevételkiesést okozott. Az udvari kamara meg akarta szerezni Buccari kikötőjét, ezért félévszázados viszály alakult ki a Zrinyi család és az udvar között. Újabb és újabb rendeletekkel akadályozták az ottani közlekedést. Miután a magyar vezetés ellenállt a császári udvar akaratának, betyárok felfogadásával próbálták a csordákat megtámadni és a kereskedelmet lehetetlenné tenni. Zrínyi György örökösei így fegyveres kísérettel őrizték a szállítmányokat. I. Lipót császár 1668-ban megvádolta Zrínyi Pétert, hogy fegyveres összeesküvésben vesz részt, majd 1671-ben kivégeztette. Vagyonát és birtokait elkobozta, Buccarit elzárták a marhakivitel elől. Ezzel a magyar szarvasmarha-kereskedelem teljesen osztrák monopóliummá vált. 1651-ben a Császári Marhakereskedés megalapításával kizárólagos jogot kapott a társaság a magyarországi marha összevásárlására és exportjára. A társaság visszaélések miatt két év múlva tönkre ment, de a magyar tőzsérek tönkretétele tovább folytatódott. Jól mutatja ezt, hogy 1650-ben 43 620 marhát hajtottak a bécsi vásárra, 1651-ben 28 107-et, 1652-ben már csak 21 521-et. Az első svájci marhákat 1680-ban az Eszterházy-uradalom hozatta be Magyarországra, 19 és megalapította az első helvét tehenészetet. De nemcsak Svájcból, hanem más nyugati és keleti területekről is hoztak be különböző marhafajtákat. A tejelő tehenek száma egyre gyarapodott, fokozatosan kiszorítva a magyar szürke marhát. Az 1700-as évek elején pusztító különféle járványok következtében egész Európában lecsökkent a szarvasmarha mennyisége. 20 Magyarországon is csökkent a külföldre hajtható állatok száma. 1713-ban volt az utolsó nürnbergi marhavásár. 1722-ben III. Károly rendeletet hozott, hogy csak Bécs veheti meg a marhát. Bécs jelentős haszonnal adta tovább Nyugatra, ebből épült és szépült aztán a város. 1733-1737 között a marhakivitel főleg Ausztriába és Morvaországba irányul. A behozatal Erdélyből származik. 21 19 Hankó, 1957, 9. 20 Kováts, 1905; Gunst, 1969, 2. táblázat, 337. 21 Hankó, 1959, 3.
