Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)

VII. A szürkemarha-koponyákon végzett kraniológiai és kraniometriai vizsgálatok eredményei - 5. A koponyaméretek nemek szerinti értékelése

VII.5. A KOPONYAMÉRETEK NEMEK SZERINTI ÉRTÉKELÉSE Vizsgálataim harmadik célja megkeresni azokat a koponyaméreteket, melyek alapján a nemek elkülöníthetők egymástól. A koponyaméretek tartományait és átlagértékeit összehasonlítva megállapítható, hogy mely méretek között van nemek szerint elkülönülő (a szó hétköznapi értelmében vett) szignifikáns különbség. Ez különösen hasznos lenne régészeti ásatásokról előkerülő koponyacsontok esetében az állat nemének meghatározásánál. A diagramok elkészítése előtt statisztikai vizsgálatokat is végeztem, de ezek nem adták a várt eredményt. Két típusú diagramot készítettem, egy lineáris méretváltozást bemutató diagramot, és egy két tulajdonság együttes alakulását bemutató allometrikus diagramot. Ezeket minden tulajdonságra elkészítettem, de csak a legfontosabbakat ismertetem. Azok a méretek, melyeknél nem találtam különbséget, nem kerültek ismertetésre. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy több koponyaméretnél is van szignifikáns különbség a nemek között. A tehenek átlagméreteinél az ökrök átlagértékei mindig magasabbak (16. táblázat), néhány méretet leszámítva a bikákét is meghaladja. A. von den Driesch méretszámai szerinti sorrendben a következő különbségek figyelhetők meg. A koponya frontalis hossza [P-A/Op.(l.)] Szignifikáns méret. Jól elkülöníthető egymástól a bikák, a tehenek és az ökrök koponyája (1/1. diagram). Mind az átlagban, mind a szélső értékekben jelentős különbség mutatkozik. Az átlagok között 48,4 mm a különbség, ami jelentősnek mondható. A bikák és a tehenek között az átfedés kicsi, 3,6 mm, az ökrök koponyájának frontalis hossza jóval meghaladja mind a bikák, mind a tehenek méreteit. Két méret együttes figyelembevétele esetén még jobban elválnak egymástól a nemek. Különösen igaz ez a koponya fő hosszúsági méretei esetén, (2/1, 2/2, diagramok). Jól látszik a diagramokon, hogy a bikák méretei a tehenek és az ökrök méretei közé esnek. A fiatal bika méretei a tehénméretek közé esik. A koponya hossza az életkor növekedésével folyamatosan növekszik ( 3/1 diagram). A koponya condylo-basalis hossza (2.) Kevésbé különülnek el egymástól a nemek. A tehenek és ökrök átlaga közötti különbség 27,8 mm, ami jelentős, de a mérettartományok között nagy az átfedés is. Az életkorral ez a méret is nő, kicsit erőteljesebben, mint a frontalis hossz. Koponya basalis hossza [P-B. (3.)] Szignifikáns méret. Az előző kettőhöz hasonló megoszlást mutat. (1/2 diagram). Két hosszúságméret együttes vizsgálata jól mutatja a különbséget (2/1 diagram), a szórás gyenge. A bikák méretei a tehenek és ökrök határzónájába esik. Az átlagok közötti különbség 40,2 mm, 12%, ami jelentős. A bikák átlaga közelebb van az ökrökéhez. A két basalis koponyahossz együttes diagramján az átfedés jelentősebb, de a méretek nem szétszórtak. A rövid agykoponyahosszal (14.) készített diagram alapján két csoportot lehet elkülöníteni. A két csoport kb. azonos távolságra, párhuzamosan húzódik egymástól, mindkét csoportban vannak bikák, tehenek, ökrök is. Az alsó csoportba tartozik 2 bika, 8 ökör és 12 tehén. Az ökrök között a legtöbb koponya 1953-ból származik, de a teheneknél és a bikáknál is különböző évekből származnak a koponyák, tehát évhez kötni a különbséget nem