Kőrösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2008)
III. A magyar szürke marha neve, eredete és rövid története - 2. Eredete - 3. Története
III.2. EREDETE A magyar szürke marha származásáról különféle máig nem bizonyított elméletek, elképzelések láttak napvilágot. A magyar szürke marha eredetére vonatkozó elméletek kritikáját legutoljára Vörös István végezte el. 6 Jelen tanulmányban nem kívánom felsorolni ezeket az elképzeléseket. Fontosnak tartom azonban kiemelni Vörös István munkájából, hogy „[...] az elméletek döntő többsége azonban abban megegyezik, hogy [...] Magyarországon nem „eredeti fajta", azaz valamelyik népcsoporttal került a Kárpát-medencébe. [...] A „moldvai" marhát a 16. századtól, a „podóliai" marhákat a 18. századtól hajtották Magyarországra, illetve az országon keresztül Dél- és Nyugat-Európa felé. Az Alföldre behajtott podóliai marha számára ideális ökológiai környezetbe került, ahol fajtájának legkiválóbb képviselőjévé fejlődött. [...] Ennek a podóliai, korábban „darvasnak", majd a 20. században „szürkének" elnevezett - fej- és testalkata alapján egyértelműen primigenius típusú - szarvasmarha fajtacsoportnak a tagjai tekinthetők a magyarországi „szürke marha"- állomány 18. századi elődjének és alaptípusának. Ezt látszik igazolni a 18-18/19. századi csontleletek mellett azok a 18. század végéről, a 19. század elejéről származó illusztrációk is, amelyeken [...] először jelennek meg a mai szürke marha szarv- és testalkat-jellegzetességeit mutató ábrázolások". 7 IIL3. TÖRTÉNETE A magyar szürke marha történetéről több különböző részletességű tanulmány is megjelent. Ezek a tanulmányok sokszor helytelenül, azonosságot vontak a magyar szürke marha története, és a 14-18. századi magyar marhakereskedelem között. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország számára rendkívül fontos gazdasági tényező volt a külföldre irányuló marhakereskedelem, de nem lehet a kivitt állatokat a mai magyar szürke szarvasmarha ősével egyértelműen azonosítani. A14. század elején levéltári adatok szerint 8 és a kor különböző ábrázolásain 9 a szarvasmarhák különböző színűek és jóval kisebb szarvúak voltak, mint a mai magyar szürke marha. Ahogy változott Magyarország szarvasmarha-állományának összetétele a különböző évszázadokban, úgy változott a külföldre hajtott marhacsordák összetétele is. Hankó Béla több tanulmányában 10 is foglalkozik a magyar szürke történetével. Elméleteit az újabb kutatási eredmények, főként Matolcsi, 11 Vörös 12 és Bökönyi 13 munkássága, cáfolják, de sok értékes adattal gyarapítja a magyar marhakereskedelemmel kapcsolatos ismereteinket. A magyarországi marhakereskedelemről részletesen ír Éber Ernő, 14 Paládi-Kovács Attila. 15 A legrészletesebb összefoglaló tanulmány Szendrey István szerkesztésében 16 jelent meg. Az utolsó alapos, összefoglaló tanulmányt a National Geographic adta ki 2008-ban folyóiratában 17 és egy a magyar szürke marhát bemutató fotóalbumban. 18 6 Vörös, 2004. 7 Vörös, 2004,195, 213-215. 8 Belényesy, 1956. 9 Oltárkép. 10 Hankó, 1935., 1936b, 1957. " Matolcsi: A magyar szürke szarvasmarha (töredék), MMgM. IV. Kéziratgyűjteménye, 1. sz.: 826. 12 Vörös, 2004. 13 Bökönyi, 1963. 14 Éber, 1961, 51-55. 15 Paládi - Kovács, 1993, 86-95. 16 Szendrey, 1984.
