Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
V. A szőlőültetvények állami támogatással való rekontstrukciója (1889-1910)
dclmczőségc a telepítési kedv növekedésével egyenes arányban fog javulni. 253 Ez pedig mind a gazdák, mind a szőlőmunkások számára komoly előrelépést jelentett a korábbi tanácstalan és reményvesztett állapotokhoz képest. Ebben az évben - a kártevő megjelenése óta először - csökkent az újonnan felfedezett filoxéragócok száma. Az újonnan zárlat alá vett települések száma 154 volt, jóval kevesebb, mint az előző esztendőben. 234 Ez azonban nem a filoxéra lassúbb terjedésének, hanem annak a jele volt, hogy az összefüggő nagy ültevényeket, azaz hazánk legjelentősebb borvidékeit, már teljesen ellepte a veszedelem. Ugyanakkor olyan vidéken (Alsó-Fehér vármegye) is megjelent a filoxéra, amely addig mentes volt a fertőzéstől. Az év végén már összesen 2324 település volt vészlepctt, ami az ország szőlőinek több mint 40%-kát jelentette. 233 Az amerikai vesszők iránti keresletnövekedés töretlen volt. Kielégítésérc az agrártárca két új anyatelcpet állított fel Nagycnyeden és Tordán. Ekkor már egyértelmű volt az európai szőlővel készített nemes oltványok döntő szerepe. 256 Az elsőként telepített amerikai fajú (direkt termő) ültetvények termőre fordulásával ugyanis kiderült, hogy azok bora a pinceművelctek leggondosabb elvégzése mellett sem felel meg a hagyományos európai ízlésnek, míg az oltványokból álló ültetvények éppolyan bort adnak, mint a régi szőlők, és élettartamuk sem rövidebb azokénál. Ez azt jelentette, hogy a kormányzati intézkedések mellett a szőlőbirtokosok törekvéseiben is mind egyértelműbben az oltvány ültet vények váltak a filoxéra elleni védekezés legfőbb eszközévé. Magánvállalkozások hiányában a 63 hektár nagyságú Paulis-barackai állami oltványtelep volt az oltványkészítés központja. Az 1891-ben létesített intézmény első termelő éve 1892 volt. Richter Ferenc francia oltványszakértő (a montpellicr-i Lccnhart és Krüger oltványtermelő magáncég egyik tulajdonosa), akit a minisztérium még 1891-ben szerződtetett, ebben az évben kezdte meg kilenc munkatársával a magyar oltványkészítő szakmunkások betanítását. Két és fél hónap alatt több mint ötszáz szakmunkást tanítottak meg a leginkább bevált francia oltási módokra. 2 " Richter 1892-ben több neves borvidékünket (Tokaj, Arad, Villány, Pécs, Kamcnicza, Karlócza, Fehértemplom, Verscc, Balaton-felvidék) felkereste, és tapasztalatai alapján borvidékenként különböző alany fajtákat javasolt. Megállapításait a minisztérium hivatalos ajánlásaként hozták nyilvánosságra. 258 A homoki szőlőtelepítés is tovább folytatódott. A már bevált haszonbérleti rendszert alkalmazva Pazony és Hencse határában összesen 690 hektárt osztott fel 0,5-2 hektáros parcellákra és adott bérbe a kormányzat, amely mindemellett a filoxéra elleni egyesületek támogatására is komoly összeget (26 046 forintot) fordított. 239 A szőlősgazdák kezdeményezéseinek száma ugyanis évről évre nőtt. A kártevő elleni védekezés céljából további egyesületek alakultak - általában az OMGE helyi tevékenységéhez kapcsolódva - többek között Nagymaroson, Egerben, Gyöngyösön, Miskolcon, Tállyán, a Balaton-melléken, Veszprémben és Székesfehérvárott. Ezenkívül szinte minden vármc253 Jelentés, 1892. 151. p., Csorna, 1994-1995. 307. p. 254 Jelentés, 1892. 154. p. 255 Jelentés, 1892. 156. p., 205. p. 256 1892-ben a kormányzat az állami anyatelepeken termelt, a magántermelőktől vásárolt, illetve a Franciaországból importált vesszőkből 10 791 233 db-ot halmozott fel, amelyből az év során három és fél milliót osztott szét vagy értékesített alacsony áron. Az amerikai anyatelepek száma az év végére megközelítette a hatszázat, területük nagysága pedig meghaladta az 500 hektárt. Jelentés, 1892. 183. p. 257 Jelentés, 1892. 204. p. 258 Richter, 1892. 5-12. p. 259 Jelentés, 1892. 214. p., 217. p.
