Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

V. A szőlőültetvények állami támogatással való rekontstrukciója (1889-1910)

anyatclcpckcn készült oltvány is kiadásra került. Az intézkedések hatására 1890 végérc már a filoxéra által érintett települések egyharmadán (588 helyen) létesítettek amerikai fajéi ültetvényeket, az újabb igényeket pedig a minisztérium teljes mértékben képes volt kielégíteni. Ez a tény különösen annak az éijabb fejleménynek az ismeretében nyert rendkívüli fontosságot, hogy a franciaországi szőlővesszőimportot egy érj betegség, a szürkerothadás (black-rot) rohamos terjedése miatt a minisztérium kénytelen volt egy időre felfüggeszteni. Ugyanakkor az amerikai fajokkal való hazai kísérletek is mind nagyobb jelentőséggel bírtak. Nem minden alany volt ugyanis egyformán ellenálló a kártevővel szemben, tekintve, hogy az ellenállóságot nagymértékben befolyásolták az éghajlati és talajviszonyok. Ezért a minisztérium szakértői egy kérdőívet állítottak össze, és az év során egy átfogó országos felmérést végeztek, amely a létesítendő ültetvények természeti adottságait mérte fel, illetve a már meglévő új ültetvényekben szerzett tapasztalatokat regisztrálta.

233 A felmérés kiindulópontja a minisztérium által 1883-ban összeállított fajtajegyzék volt, amely az akkori ismeretek szerint borvidékenként csoportosítva ajánlotta a különböző szőlőfajtákat telepítésre. Az intézkedés célja az volt, hogy ezt az ajánlást felülvizsgálja, s az új tapasztalatok fényében ezután még inkább az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő fajtákat telepítsék az adott tájegységekre, s ezzel megelőzzék az új ültetvények károsodását. Az 1890-es évek elejére felgyorsult a szőlősgazdáknak a vész elleni öntevékeny helyi kezdeményezéseken alapuló védekezése is. Az 1887-ben a filoxéra elleni védekezést lokális szinten összefogó pécsi és sólyi szövetkezetek mintájára a Balaton-felvidéken, Miskolcon és Tállyán alakultak szövetkezetek hasonló céllal, melyeknek tevékenységét az Országos Phylloxéra Bizottság is támogatta. A testület, amely a megnövekedett feladatok ellátására ismét tijjászervcződött, január 13-án tartotta első ülését, amelyet az esztendő során még kettő követett. A szintén érjjáalakult állandó bizottság az év során hat értekezletet tartott a felmerült kérdések tisztázására. Munkájuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az évvégére elkészült az immúnis homoktalajok nyilvántartása, az állam jelentős kedvezményekkel segítette elő a homokterületekre irányuló szőlővcssző-forgalom lebonyolítását, több új szénkénegraktárat létesítettek, és megkezdődött a szénkénegfecskendők előállítása a Magyar Királyi Allamvasúti Gépgyárban. További adókedvezményeket vezettek bc a védekezés és a telepítések előmozdítására, s központilag kidolgozták a filoxéra ellen védekező szövetkezetek alapszabályát. Pályázatot hirdettek a kártevő elleni küzdelem szakszerű leírásának népszerű formában való megjelentetésére, valamint a két újabb szőlőbetegség, a szürkerothadás és a peronoszpóra hasonló formában történő ismertetésérc. Nagy reményekre jogosították fel az agrártárcát a kecskeméti Miklóstelepen Koricsánszky János vezetésével az immúnis homoktalajon folytatott kísérletek. Ezért a minisztérium a bizottság javaslatára rendeletben szabályozta a homoki szőlők telepítésének feltételeit, és további kiemelt támogatásban részesítette a telepen folyó kutatásokat. Az Országos Phylloxéra Bizottság szerepe tehát továbbra is jelentős maradt a kártevő elleni védekezésben.

234 -"Jelentés, 1890. 191-192. p. Lásd a 7. mellékletet 234 MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-9. tétel. 67. csomó (1890): Az (Állandó) Országos Phyloxéra Bizottság 1890. évi jegyzőkönyvei.