Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
IV. A védekezés országos szintre emelése (1881-1889)
elleni védekezésben. A Magyarországon Szent István uralkodása alatt megtelepedett rend évszázados hagyományokkal rendelkezett a szőlőtermesztés és a borkészítés terén. Leghíresebb boraikat a pannonhalmi, a ménfőcsanaki, a mártonhegyi és a tihanyi szőlőik adták, melyeket liturgikus célra történő felhasználásuk mellett mindennapi élelmiszerként is fogyasztottak. Mindemellett a bor a rend egyik legfőbb jövedelemforrása is volt, a bencés borokat mind a hazai, mind a külföldi (elsősorban német) piac ismerte és elismerte. A filoxéra először a rend tihanyi ültetvényeiben ütötte fel a fejét az 1880-as évek elején, 1887-ben pedig a főapátság pannonhalmi szőlőiben is megjelent. (A rend többi ültetvénye földrajzi helyétől függően fokozatosan fertőződött.) Vaszary Kolos főapát a védekezés irányítására Vitái Kornél elismert szőlészeti szakembert szerződtette, aki a szénkénegezés bevezetése mellett a védekezés fő eszközének az amerikai szőlőfajokat tekintette. A pannonhalmi főapátság szénkénegszükséglctét a tapolcai vincellériskolától szerezte bc, amellyel igen jó együttműködést alakított ki a kártevő elleni védekezésben. Minisztériumi utasításra a rend soron kívül kapta meg az irtószert, ami jelentős előnynek számított a kezdeti szénkénegínséges időkben. Az állami és egyházi együttműködés kiváló példája a tihanyi állami szőlő- és faiskola létrejötte, ennek területét a tihanyi apátságtól bérelte az állam. A bencés rend védekezésének sikerességét jelzi, hogy az 1890-es évek elejére Pannonhalma a környék szaporítóanyag-termelő központjává fejlődött, s az amerikai alanyú oltványok segítségével a XX. század első évtizedének végére sikerült úrrá lenni a filoxéra okozta pusztuláson. 21 '' A gazdák első önszerveződései Az 1888-as év újabb negatív rekordot hozott. Az évvégéig összesen 1249 településen volt már jelen a filoxéra, ami 452 új fertőzési gócpontot és a vészlcpett ültetvények területének újabb 55%-os növekedését jelentette. A legnagyobb mértékben Abaúj-Torna, Szilágy és Hont vármegyékben terjedt a kártevő, mindhárom helyen több mint kétszeresére nőtt a filoxéra lepett területek nagysága. 217 Ebben az évben fedezték fel a filoxérát legkisebb területű borvidékünkön, a Somló-hegyen is, ahová valószínűleg egy új ültetvényhez felhasznált szőlővessző-szállítmánnyal érkezett. Somlón a kártevő elleni védekezésben a nagyobb birtokosok jártak elöl, s a gazdák összefogása - Szekszárdhoz hasonlóan - komoly sikereket eredményezett. Esterházy Ferenc kezdeményezésérc alakult meg Dcvccscrbcn a Nagy Somié) Egyesület, amely a szénkénegezés megszervezését tekintette elsődleges feladatának. Először Pápáról és Veszprémből szállították irtószert, majd egy kisebb lerakatot hoztak létre Somlóvásárhelyen. Emellett a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomban Tost Gyula vezetésével közel két hektár nagyságú területen amerikai anyatelcpet is létesítettek. Munkájuk eredményeként ezen a borvidéken kisebb mértékű és lassúbb lefolyáséi volt a pusztulás, mint azokon a szőlőhegyeken, ahol kevésbé volt szervezett a szőlősgazdák összefogása. Az új ültetvények a XX. század első évtizedének végére szinte teljes mértékben leváltották a hagyományos területeket. 218 A filoxéra egyre gyorsuló terjedésének ellenére - miután újabb lehetőségek nem merültek fel - az Országos Phylloxera Bizottság 1888. február hatodikai ülésén a védekezés 6 A bencés rend szerepéről bővebben Csorna, 1984-1985. 'Jelentés, 1888. 1. p. M A filoxéra somlói pusztításáról bővebben Csorna, 1993.
