Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
IV. A védekezés országos szintre emelése (1881-1889)
A filoxérabizottságok és a filoxérafelügyeloi hálózat megszervezése A kísérleti telepek felállítása és a tudományos vizsgálatok megkezdése után a legfontosabb minisztériumi feladat a védekezés országos szintű összehangolása, folyamatosságának biztosítása, valamint a hatékony ellenőrzés megszervezése volt. Többször előfordult ugyanis, hogy a filoxéra jelenlétét nem sikerült egyértelműen megállapítani. „Debrecen polgársága egyenesen a bizottságot teszi felelőssé azért, hogy kertészeti egylete a bukás szélére sodródott, minthogy már öt szakember vizsgált, anélkül, hogy megállapította volna vájjon van-e filoxéra vagy nincsen." — tették szóvá a problémát már idézett bírálatukban az Országos Phylloxéra Bizottságból 1880 májusában kilépett szakemberek. 158 Az ellenőrzés hatékonyabbá tétele érdekében az Országos Phylloxéra Bizottság előterjesztése alapján a minisztérium 1881. május 3-án rendeletet bocsátott ki, amely szerint minden törvényhatósági és járási székhely, valamint a 174 hektárt (300 katasztrális hold) meghaladó nagyságú szőlőültetvénnyel rendelkező község vezetése köteles volt filoxérabizottságot felállítani, amelynek munkájába a közigazgatás, a szőlősgazdák és az értelmiség helyi képviselőit kellett bevonnia. A megyei filoxérabizottságok munkájának irányítása a rendelet szerint a megye első számú közigazgatási tisztviselőinek - elsősorban a főispánoknak - a feladata volt. A szőlőültetvények rendszeres ellenőrzését a bizottságok tagjaiból kiválasztott filoxérabiztosoknak kellett végezniük, akiknek az Állandó Phylloxéra Bizottság keretén belül működő — öt szakértőből álló - albizottság által meghatározott irányelveknek megfelelően kellett eljárniuk. Az Emich Gusztáv, Földvári Mihály, Máday Izidor, Miklós Gyula és Horváth Géza által kidolgozott útmutatót június 8-án fogadta cl az állandó bizottság, és „Utasítás a törvényhatósági floxéra-biztosok számára" címmel valamennyi érintettnek minisztériumi utasításként megküldte. A filoxérabiztosok feladata volt az ültetvények rendszeres bejárásának ellenőrzése, a bejárások során vett gyökérminták megvizsgálása, az esetleges újabb fertőzések felbukkanásának jelentése, valamint havonta összefoglaló jelentés készítése. Tevékenységükért fizetést nem kaptak, csak a munkájuk során felmerülő költségeket térítette meg a minisztérium.' 39 A magyar agrár-szakigazgatás a kártevő elleni küzdelemre tehát egy kettős szervezetet állított fel. A meglévő megyei közigazgatási intézményrendszer működése mellett - a döntéshozás meggyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében - a szőlész-borász szakemberekből álló filoxérafelügyeloi hálózat munkatársai egyenesen a megyei filoxérabizottság elnökének számolhattak be tapasztalataikról. Ily módon kívánt a minisztérium megbízható adatokhoz jutni, és átfogó képet szerezni a kártevő elleni küzdelem alakulásáról. A filoxérabiztosok munkáját azonban a kezdeti időszakban nem övezte osztatlan támogatás. Nem léphettek fel közvetlenül hatósági jogkörrel, nem rendelhettek el azonnali zárlatot vagy szénkénegezést. 160 A beérkezett jelentések elbírálása az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás vezetőjének Horváth Gézának hatáskörébe tartozott, a gyanúsnak vélt területek átvizsgálásának és az újabb vészlepett területek zárlat alá helyezésének jogával együtt. Az ő írásos utasítása kellett ahhoz, hogy a filoxérabiztosok hatósági megbízottként léphessenek fel, és elrendelhessék a fertőzött terület zár alá vételét, s ez nagymértékben csökkentette a szer158 MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-5. tétel 240. csomó (1882.): Az Állandó Phylloxéra Bizottság folyó évi üléseinek jegyzőkönyvei. 159 MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-5. tétel 272. csomó (1883.): Az állandó országos filoxérabizottság tervezete. 160 MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-5, tétel 211. csomó (1881.): Megyei jelentések a filoxérabizottságok megalakulásáról és a filoxérabiztosok kinevezéséről.