Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
III. A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1872-1881)
(...) ez idénre már megkésett (...) a bizottság tagjai ellenőrzés tekintetében semmit sem tehetnek. (...) Mindezek arra indítanak minket, (...) kérjük Nagy méltóságodat, méltóztassék minket a további közreműködés alól fölmenteni." 107 A bizottsági tagságukról lemondott szakemberek döntésének hátterében tehát a már ismertetett tudományos vita, az állandó Országos Phylloxéra Bizottság megszervezésének, az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás felállításának elhúzódása és a védekezés megszervezésében szerepet játszó szakemberek hatásköreinek rendezetlensége állott. A többek között a lemondások hátterének tisztázására június 19-én összeülő filoxérabizottság úgy vélte, hogy a probléma hátterében a tudományos értékelés és a gyakorlati megvalósítás közötti ellentétek állnak, amelyek a munka hatékonyságát nagymértékben gátolják. Ezért határozatot hoztak a minisztérium, a közigazgatás és civil szervezetek képviselőiből álló, a védekezés országos szintű megszervezését irányító Állandó Országos Phylloxéra Bizottság felállításáról. A bizottság szakmai tanácsadó testületeként, pedig létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia szervezetében működő, a filoxéravészszel kapcsolatos, kizárólag elvi és tudományos állásfoglalások kidolgozásával foglalkozó Tudományos Bizottságot. (A bizottságok átszervezése 1881 januárjára fejeződött be.) Mindemellett határozat született bárminemű termény szőlőlevélbc való csomagolásának tilalmáról is. 108 Az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás megszervezése a bizottság korábbi határozatainak megfelelően már folyamatban volt, s ezen az ülésen - a kritika hatására - egyben a munkatársak kinevezéséről is döntöttek. Az intézmény vezetésével Horváth Géza Zemplén megyei járásorvost bízták meg, aki a Magyar Tudományos Akadémia elismert rovartani szaktekintélye volt. Az állomás felügyeletét az Országos Phylloxéra Bizottság látta cl. Az adminisztrációs és koordinációs feladatok ellátására az állomás Budapesten, a minisztérium épületében kapott irodát, amely 1881 márciusában laboratóriummal és egy szakkönyvtárral bővült.'" 1 '' A későbbiekben az állomás munkatársaira hárult a filoxérával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások lebonyolítása is. 1880. július 22-én az intézmény munkájának minél jobb megszervezése érdekében Horváth Géza és Emich Gusztáv nyugat-európai tanulmányútra indult a filoxérakutató állomások tanulmányozására. Hazatértük után Emich közel nyolcvanoldalnyi tanulmányban tájékoztatta a földművelésügyi minisztert az európai filoxérahclyzctről, és tapasztalataik alapján a szőlőterületek állandó figyelését, a kis területű fertőzések kiirtását, valamint a szénkénegezést és a jelentős állami támogatással végrehajtott oltványokkal való újratelepítést javasolta. 110 Javaslatára, a különböző éghajlati és talajviszonyok hatásának összehasonlítása érdekében, a Phylloxéra Kísérleti Állomás kísérleti telepeit a vészlepett területeken - Farkasd, Szendrő, Rákospalota határában - állították fel. Miután a filoxéra terjedését megakadályozó hatékony szerrel útjuk során nem találkoztak, az amerikai szőlőfajták beszerzését és az azokkal való kísérletek minél előbbi elkezdését jelölték meg az intézmény fő feladatának. Kérésükre a földművelésügyi miniszter augusztusban az Egyesült Államokba küldte Nedcczky Jenőt, a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárát, Zala megyei szőlőbirtokost azzal a megbízással, hogy ellenálló amerikai veszszőket és szőlőmagvakat vásároljon. Nedcczky útja során több mint 100 000 db vesszőt vásárolt, s a szállítmány 1881 elején meg is érkezett Magyarországra. Érdemes megjegyeznünk, hogy Pozsonyban, ahol az év során a városban lévő kiskertekben ütötte fel a fejét a filoxéra, a városi vezetés határozott intézkedéscinek következtében ekkor még si107 T. K. 1880. december 231. p. 108 Jelentés, 1872-1880. 62-64. p. 109 Soós, 1988. 355. p. Lásd a 2. mellékletet "" Emich, 1880. 9-11. p., 32-33. p., 41-42. p., 60-63. p.
