Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

III. A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1872-1881)

irányzott folytonos kísérletek terének tnegtartása az intézet érdekében annyira kívánatos nem volna.'

m A filoxéra ellenszerét azonban sem neki, sem munkatársainak nem sikerült megtalálniuk. Téves helyzetértékelésük viszont azzal járt, hogy az eladott fertőzött szőlővesszők a kártevőt egész Magyarország területén elterjesztették. Hozzá kell tennünk, hogy a fertőzött szőlők kísérleti célokra való felhasználásával számos neves szakember egyetértett. Az egész monarchia területére irányuló nagyarányú szőlővessző-forgalmat azonban le kellett volna állítani. Az 1870-es évek elején - még a gazdasági föllendülés időszakában - ugyanis több ezer hektár új szőlőültetvény telepítésére került sor Magyarországon, ezért megnőtt a kereslet a szőlővesszők iránt. A magyarországi kereskedők ezt az igényt nem tudták kielégíteni, ezért a szőlőbirtokosok külföldről, elsősorban a közeli Klosterneuburgból szerezték be a vesszőket. A fertőzött vesszők megvétele viszont azzal járt, hogy a filoxérát az egész monarchia területén széthurcolták. 1874-ben a klosterneuburgi telep mellett fekvő magánkézben lévő szőlők is látványosan pusztulni kezdtek, így nem lehetett tovább titkolni a kártevő jelenlétét. „Az intézeti szőlő azon része, ahol a Phylloxéra tanyáz, silány tenyészetet mutat, aminek okául nem csak a Phylloxéra, hanem az ellen használt drasticus a szőlőre káros szerek is sorolhatók - újabban kísérlet tétetett kátránynak állati higürülékkeli keverékével, mely folyadék négy tőke közt fújt lyukba bő adagban öntetett: eredménye bizonytalan." - számolt be olvasóinak a klosterneuburgi helyzetről a Földművelési Erdekeink.

3

" Ennek súlyosságára való tekintettel 1874. szeptember 25-én az osztrák földművelésügyi miniszter a klosterneuburgi telep kiirtását rendelte cl, ami a 8,7 hektáron évtizedek munkájával létrehozott 115 nemes borszőlőfajta, 100 nemes csemegefajta és a közel 600 fajtából álló híres szőlőgyűjtemény teljes megsemmisítését jelentette. Az eseményekre reagálva a magyar agrárvezetés - ekkor már ifj. Bartal György volt a miniszter - újabb rendeletben figyelmeztette a szőlőbirtokosságot a kártevő immár kézzelfogható közelségére. „A phylloxéra nevű rovar a klosterneuburgi kísérleti szőlőben oly aggasztó tnértékben terjedt el, hogy az osztrák földmívelési tniniszter a szőlőnek erélyes kiirtását elrendelte. Szemben azon veszéllyel amely ezek szerint az osztrák tartományok felől hazai szőlőmívelésünket fenyegeti, sietek figyelmeztetni a gazdaközönséget (...) hogy addig is, amíg a minisztérium a szükséges további intézkedéseket megteendi, szőlővesszőknek - éspedig úgy gyökeres, mint sima vesszőknek - az osztrák tartományokból leendő behozatalától óvakodjanak."

i] A minisztérium küldöttei (Entz Ferenc, Horváth Géza és Margó Tivadar) Klosterneuburgba utaztak, hogy a rovar életmódját és az ellene való védekezés módszereit tanulmányozzák. Jelentésük elkészülte után, javaslatukra, a kormányzat mind a gyökeres, mind a sima szőlővesszők külföldről való behozatalát megtiltotta.

32 (A sima vesszők behozatalának engedélyezéséről tovább folyt a vita, de végül a szakemberek többségének és a gazdasági egyesületeknek a sürgetésére a sima vesszők behozatalát is megtiltották.)

33 Intézkedtek arról is, hogy a klosterneuburgi szőlőiskolában vásárló szőlőbirtokosokról szőlőiknek későbbi ellenőrzése céljából lista készüljön, és ezt a kiadott rendelettel együtt a szaklapok hasábjain közzétették.

34 A gyanús tőkék ellenőrzésével addig megbízott Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárai közül pedig többen szintén Klosterneuburgba utaztak a kártevő életmódjának tanulmányozására. -> B. L. 1874. november 10. 249. p. 30 F. É. 1874. június 8. 192. p. 31 Jelentés, 1872-1880. 27-28. p. 32 22 119/74. számú körrendelet, 1874. december 15. In: Jelentés, 1881. 4. p. 33 Az Erdélyi Gazdasági Egylet, pl. a március 2-án tartott ülésének határozatában, kérte a kormányt a teljes szőlővesszőimport-tilalom bevezetésére. F. É. 1874. április 13. 121. p. 34 B. L. 1875. február 25. 55. p., F. É. 1875. október 11. 371. p.