Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
Mellékletek
- előlegek adassanak, előadásokat tartatok a pinczeszövetkezetek hasznosságáról, agitatorikus működést fejtek ki a szőlőszeti és borászati felügyelők útján az eszme érdekében - és végül kiadtam egy „Útmutatást a must és a bor okszerű kezelésére" -, de eddig leszámítva három-négy kisebb szövetkezet megalakulását, egészben és lényegében nem értem el többet, mint csak azt, hogy sikerült a közöny jegét megtörni s érdeklődést ébreszteni az e téren való szövetkezés iránt. Újabban azt tervezem, hogy vándorpincemestereket alkalmazzak oly célból, hogy ezek felkutatván a termelőknél levő borokat, azok helyes kezelésére a termelőknek a szükséges eljárások demonstrálásával gyakorlati útmutatást adjanak. Tervezem továbbá, a mai országos központi mintapincze átalakításával egy, egy nagy központi pinezcszövetkezet létesítését, a szükséghez képest nagyobb mérvű állami támogatás nyújtásával is, különösen arra a czélra, hogy ezen szövetkezet a magyar borok külföldre való kivitelének útját egyengesse s külföldi piaezokat szerezzen. Mindezekkel az intézkedésekkel elérni remélem azt, hogy Magyarország borainak kezelése és értékesítése arra a fokra fog fejlődni a mely az ország terményét megilleti. Ezzel kimerítettem az 1896: V. törvényezikk rendelkezéseivel megállapított teendők első csoportjában foglaltak végrehajtása érdekében kifejtett működés eddigi eredményeinek ismertetését s az alább következőkben a legalázatosabban vázolni bátorkodom a feladatok második csoportjára nézve azt a tevékenységet, a mely a törvény II. fejezetében a kormánynak adott felhatalmazás alapján tett intézkedések nyomán indult meg. A törvénynek ebben t. i. a II. fejezetében a földművelésügyi miniszter arra hatalmaztatott fel, hogy egy vagy több oly pénzintézettel a melynek legalább 8 millió forint befizetett alaptőkéje van, a törvényben megállapított feltételek mellett, a pénzügyminiszterrel egyetértőleg szerződésre léphessen abból a czélból, hogy a pénzintézet a phylloxera által elpusztított szőlők birtokosainak szőlőik felújítására legalább 25 millió forint erejéig kölcsönöket szolgáltasson. Minthogy sem a parlag szőlőterület önmagában, sem a kölcsönt igénybe vevő szőlős gazda személyes hitelképessége legalább rendszerint nem elégséges a kölcsön biztosítására, s ennélfogva oly pénzintézet a mely a szőlőkölcsönöknek a saját kockázatára való szolgáltatását elvállalja nem találtatott volna, gondoskodni kellett oly rendszabályokról, a melyek az elégtelen biztosítást kiegészítik és pótolják s a vállalkozó pénzintézetnek egyébként is némi kedvezményeket nyújtanak. Ennek okából vétetett fel a törvénybe az az intézkedés, hogy a kölcsönök biztosítására külön tartalék alap alakítandó, a mely akként képeztetik, hogy minden kölcsönből akkora összeg, a mely a kölcsön egy évi kamatjának és tőketörlesztési részletének megfelel, a tartalékalapba helyeztetik s az állam ezt a tartalékalapot a még vissza nem fizetett kölcsönök egyévi kamatja és törlesztési járadékának magasságában fenntartani, esetleg ha a tartalékalap bármi okból mcgcsonkult volna a fenti értékhatárig kiegészíteni köteles. Ezzel összefüggésben a törvény a pénzintézet által a szőlőfelújítási kölcsönök alapján kibocsátott kötvényeket óvadékképcsnek nyilvánította, azoknak és kamatszelvényeiknek teljes bélyeg és illeték és adómentességet adott, úgyszintén megadta a teljes bélyeg és illetékmentességet a szőlőfelújítási kölcsönök minden ügyletére és okmányára nézve. Ezek a kedvezmények elsősorban a biztosítási tartalékalapnak s ennek révén sajátképpen az összes kölcsönöknek az állam által való garantirózása által tették lehetővé a szőlőfelújítási kölcsön rendszerének megalkotását valamint azt, hogy ezen hitelmiveletekrc pénzintézet egyátalán vállalkozott. A pénzintézet a mellyel a szerveződés a szőlőkölcsönök szolgálatára iránt megkötetett: a Magyar Agrár és Járadékbank. A nevezett bank a törvény hatályba lépte óta a kölcsönöket a jelentkező igényekhez mérten folyton szolgáltatja s a kölcsönök folyó évi április hó elejéig a következő állagot érték el: Engedélyezve volt a fennebb érintett napig: 6609 félnek 13 156 kat. hold felújítására 24 566 050 korona kölcsön. A kölcsön igénybevételével felújított szőlőterület tehát abszolút értelemben nem túlságos nagy, de azért annyi mégis rendkívül nagy hordereje és jelentősége van ezen kölcsönöknek az ország egész szőlőmivelésérc, különösen abban a hatásban a melyet ez az egész rendszer közvetve gyakorol a szőlők felújítási mivcletére. Ez a hatás először is abban nyilvánul, hogy a parlag szőlőterületek forgalmi ára jobb borvidékeken az ötszörösére-hatszorosára emelkedett annak az árnak a melyen ezek a területek az 1896: V. törvényezikk megalkotása illetőleg a kölcsönök engedélyezésének megkezdése előtt kináltattak. Míg ugyanis az 1896 év előtt egy hold
