Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

Mellékletek

helyen termelt európai vesszők is az állami intézetek és telepekről jutányosán beszerezhetők legyenek. Minthogy azonban annyi szőlőfaj oltásaa és iskolázása, a mennyi jelenleg az ország összes borvidékén műveltetik, majdnem physikai lehetetlenség, de másrészt borjellegeink megállapítása, illetőleg azok fenntartására nézve a legkevésbé kívánatos is, miért is már ezen okból is égető szükséggé vált minden egyes vidéken a legjobb és legáltalánosabb szőlőfajok kiválasztása. Hogy a most említett czél úgy a kecskeméti európai, valamint a több helyen felállított amerikai állami szőlőtelepck útján eléressenek, az országos phylloxera bizottság meghallgatása után azon intézkedés tétetett, hogy az állami szőlőtelepekről félárban kapjanak ugy európai, mint oltott amerikai venyigéket és azon termelők, kik egyrészt oly fajokat kérnek, a melyek az alább következő jegyzékben az illető vidékre ajálntatnak, és kik másrészt az érj szőlő telepítését okszerűen, vagyis s következő feltételek mellett kötelezik magukat eszközölni. Ugyanis mint az már fentebb is említve volt, a vidéknek leginkább megfelelő szőlőfajok helyes megválasztása, a beültetendő talaj czélszerű elkészítése és forgatása (rigolozás), a fajok külön táblákba való ültetése, czélszerű sor- és tőketávolság által szem előtt tartva a francziák által ajánlott hármas kötés rendszerét: ott hol szükséges, partfaalazások, vizvezető és serpentin-utak alkalmazása s végre ott, hol az lehetséges, ekével való művelés által. Hogy a bortermelő közönség minden borvidéken a művelésre legajálnhatóbb fajokra nézve tájékozást szerezhessen, a vincellérképezdék igazgatói s az országban működő szőlőszeti és borászati vándortanítok utasítva lettek, miszerint a működési területükhöz tartozó vidékeken legjobbnak és legajánlatosabbnak tartott szőlőfajok névjegyzékét véleményeik kíséretében terjesszék fel. Az igy beérkezett adatok egy szakbizottság által felülvizsgáltatván, azokból az alább következő fajok névjegyzéke állíttatott össze, mely jegyzékben minden faj tulajdonképpeni neve mellett zárjel között feltalálható azon szőlőfajnak az illető vidéken divatozó népise neve is. Ezen jegyzékben minden vidékre nézve úgy a fehér, mint a vörösbor-termelésre is 3-5 jobb faj soroltatott fel s a fajok kiválasztásánál kiváló tekintet volt úgy a qualitativ, mint a quantitativ legjobb termést adó fajokra. A fősúly jelesebb borvidékeknél arra lett fektetve, hogy a bor jellegét kölcsönző hazai fajok első sorban ajánltassanak s csak ott lettek külföldi importált fajok ajánlatba hozva, hol az illető vidék bora még határozott jelleggel nem bir, vagy hol, főleg vörösbor-vidékeinken, a kellő szin s tartalom elérése, helyesebben ennek biztosítása, a különböző kedvezőtlen őszi időjárási viszonyok folytán szükségessé vált. Ezen fajtajegyzék használatánál még a következő fontos észrevételek veendők figyelembe. Miután a Sárfehér, Bálint, Fügér, Góhér, és Vörös Dinka szőlőfajok, mint az minden szőlőbirtokos előtt eléggé ismeretes, tiszta fajtákba ültetve, virágzáskor rúgnak: ezek csakis vegyesen, vagyis valamely más fajjal keverve ültetendők. Ily, a fentebb említett fajokkal együttes ültetésre alkalmas fajok a jegyzékben vidékenkint megnevezvék. A Rakszőlő, Furmint és Kadarkával együtt tapasztalás szerint e fajták virágzása tökéletesen jól folyik le. A Cabernet, Saugvinon, Rajnai Rizling, Tramini, Merlot, Veltelini és Sylvany jobb, erőteljesebb talajt és hosszú művelésmódot igényelnek. Az Ezerjó hűvösebb éghajlat alatt s rosszabb fekvésben is igen jó bort és bő termést ad, de később érő fajok közé ültetve, nem ajánlható, a mennyiben a későn érő fajok érési idejéig elrothad, e faj tehát mindenkor vagy tisztán ültetendő, vagy góhérral keverve, melylyel egyszerre érik, s melynek virágzása is kedvező befolyással van reá. Az Oportó korai érése s színes bora miatt igen ajánlható bőtermő fekete faj, de külön táblákba ültetendő, s nem szabad túlérni engedni, mert ez esetben savtartalma igen csekély leend és bora a keserédes betegségére hajlandó. Egyátalán azt tisztán magában borrá készí-