Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 4., Állattenyésztési intézetek

Ilyen anyagi áldozatvállalástól sem visszariadó igény megnyilvánulása után, mégha az összeg egyáltalán nem is terhelte meg az adakozókat, a Darányi vezette FM elérkezettnek látta az állomás alapításának idejét. 1896 végén az Állatorvosi Tanintézet területén, annak épületeiben megkezdte működését a „M kir. Állatélettani és Takarmányozás Kísérleti Állomás. " Eleinte bizony elég mostoha körülmények között folyt a munka, az állomás vezetésével megbízott Tangl Ferencnek csak két „szak- és egy kisegítő munkaerő" áUt rendelkezésére. Az itt eltöltött 5 esztendő alatt két kisebb laboratórium, 1 mérlegszoba, 1 kísérlett istálló tartozott az állomáshoz. 1901-től azonban nemcsak önállóságát nyerte el, hanem új épületbe is költözött; a kísérletügy számára épített El. kerületi épülettömbben kapott helyet. Működési és szervezett szabályzata szerint a feladatát képezte „a hasznos háziállatok okszerű takarmányozásának tanulmányozása, szabatos, tudományos kísérletezés útján. Működésénél fősúlyt fektet az állomás a hazai viszonyokra, a Magyarországon tenyésztett fajtákra és az ott termelt vagy gyártott takarmány neműé kre."

3 83 Az új otthonba történő költözés egyszersmind a munkafeltételek lényeges javulását, és a tudományos kutatások irányának kiszélesítését is maga után vonta. Az állomást a Kis-Rókus utcai épületben felszerelték az anyagcsere kísérleteknél nélkülözhetetlen és a korban legmodernebbnek számító respüációs készülékkel, ebből mindjárt kettővel is. Ennek segítségével állapították meg az állat által felvett táplálék hasznosulásának mértékét. A nagy pontosságú mérésekre képes műszerből (ti. az állat által elégetett, kilehelt értéket is megállapította) a század első évtizedében az egész Európában mindössze hat készülék állt a tudomány szolgálatában.

384 Az állomás az általános állattenyésztési kísérleteken kívül főleg a hazai takarmányok kémiai összetételének és tápértékének megállapítását végezte. Ezekre itthon azért volt igen nagy szükség, mert kezdtben ilyen jellegű vizsgálatokat csak külföldi, eLsőrorban német állomások hajtottak végre, amelyek eredményeit nem lehetett mechanikusan alkalmazni a hazai termékekre.

385 Az intézet kezdetben, tekintettel a mostoha körülményekre, csak a szaktárca felkérésének tett eleget, és emellet végezte saját kutatási tervét, magánszemélyek megkeresésére csak elvétve válaszolt.

386 1901 után már változott a helyzet, növekedett az ellenőrző mérések szám, és magánszemélyek részére is végeztek központilag meghatározott díjszabás ellenében, talcannányeiemezéseket.

38 A körülmények javulása maga után vonta az intézet létszámának bővítését, 1905 után igazgatói állást továbbra betöltő Tangl Ferenc mellett 4-4 „szaktisztviselő és kisegítő" látta el a tennivalókat.

388 A 20. századtól az állomás költségvetése már biztosította a megnövekedett feladatok ellátásához szükséges kondíciókat. 389 A végzett munka értékelése során rá kell mutatnunk, hogy az intézet tevékenységében kiemelkedő helyet foglalt el a hazai tenyésztésben levő állatok okszerű takarmányozásásnak elemzése, különös tekintettel az itthon termelt és gyártott takarmányfélék hasznosítására. Ez a tevékenység bizonyos kapcsolódási