Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

kísérletekre mindig nagy számban jelentkeztek önként vállalkozók, és a kutatási előírásokat mindig betartották

280 Minden túlzás és elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy az állomás tevékenységével nagyban hozzájárult a korszak növénytermesztési színvonalának emeléséhez, a gyorsabb fajtaváltáshoz. A hazai növénytermesztés történetével foglalkozó és az állomás tevékenységét értékelő írások kiemelik, hogy munkája során számos külföldi növénnyel végzen honosítási-termelési kísérleteket, s az így bevált fajúikat minden eszközzel népszerűsítette, kidolgozta azok hazai termesztési technológiáját. Tételes felsorolás helyett csupán a legfontossabbakra utalva kiemelhetjük, hogy erőfeszítései révén lett ismertté és került a köztermesztésbe a Hanna és az illmiczi árpa, a somogyi tarbúza, az Agnelli nemesítette „magyarkincs" burgonya, az Amerikából származó abszundász zab.

281 Jelentős erőfeszítéseket tett a takarmánynövény-termesztés színvonalának emelésére. Nálunk eddig ismeretlen növényekel honosított - például pannonbükköny -, tudományos módszerekkel kimutatta a hazai lóhere és lucerna értékét. Kísérletekkel bizonyította a rét- és legelőöntözések szükségességét. Alapos tanulmányokat végezve ajánlást tett a tőzeg-, a szikes- és a gyenge homoktalajok termelőképességének javítására. Kidolgozta a zöldtrágyázás hazai viszonyok között legmegfelelőbbnek bizonyult módszerét és a termelőket megismertette az amerikai száraz gazdálkodás (dry famúng) értékeivel 282 Döntő szerepet játszott a hazai cukorrépa- és sörárpatermesztés fejlesztésében.

283 Nagyon látványos munkát végzett a műtrágyázás hazai elterjesztésében. Feltárta a szántóföldi növények, a rétek, szőlők és gyümölcsösök műtrágyázásának körülményeink között legjövedelmezőbb technológiáját. 84 Az itt elért eredményekre már a kortárs szakemberek is felhívták a figyelmet Krolopp Hugó parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „tisztán ezen állomás működésének köszönhető az, hogy a műtrágyázás daczára annak, hogy nálunk szárazak a klimatikus viszonyok és így a műtrágya olyan jól mint külföldön nem érvényesült, mégis elterjedt. Az állomás fennállásának 40. évfordulója alkalmából megjelenő méltató írás a sortrágyázás területén elért eredményeket értékelve megállapította, hogy az intézet és munkatársai nyugat-európai kutatókat megelőzve bizonyították be ennek hasznosságát és dolgozták ki technológiáját. Külön ki kell emelni azokat a nagyszerű eredményeket, melyeket a hazai vető magtermesztés és növénynemesítés területén ért el; erre majd a Növénynemesítő Intézet vizsgálatánál részletesen kitérünk. Ezúttal csak vázlatosan felsorolt eredmények láttán nem tűnik túlzónak az a megállapítás, miszerint az állomás tevékenységével nagymértékben hozzájárult a kiegyezést követő évtizedek hazai növénytermesztésének fejlődéséhez Ezzel elősegítette az ágazat belterjes irányba történő elmozdulását, a nyugat-európai termelési rendszerekhez való felzárkózást. Hogy ez nem sikerült teljes egészében, ez legkevésbé éppen a Növénytermelési Kísérleti Állomásnak róható fel. Az állomás munkájával jótékony kisugárzó hatást gyakorolt az egyes gazdasági