Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

intézet kiegészítője lenne a magvizsgáló állomások munkájának, mert az ugyan sok kártól óvta meg a gazdákat, de a magok termelési értékére nem tud választ adni. Az egyre terjedő új mesterséges trágyák hatásának megismerése is a növénytermelési állomás feladata lenne, hisz a vegykísérleti állomások csak az összetételt határoznák meg."

180 Cserháti felvetése élénk visszhangra talált a mimsztériumban csakúgy, mint az OMGE-ben és a gazdasági folyóiratokban, ahol több, elképzelését támogató cikk jelent meg.

181 Nem egy közülük már a felállításra kerülő állomás működésére vonatkozóan is tett javaslatot:,, A kísérlet kedvező vagy kedvezőtlen eredményei csak úgy lehetnek általános értékűek, ha ugyanazon kiterjedésben és teljesen egyformán minél több helyütt hajtatnak végre. E céltól szükség volna, hogy a kísérleti állomás nagyobb területtel rendelkeznék és összeköttetésben állna olyan gazdaságokkal, melyeknek vezetői elég garanciát nyújtanak arra, hogy a kísérleti állomás által kidolgozott terv alapján lehető lelkiismeretséggel hajtanák végre a kísérleteket /..../ kísérletek tételére pedig az összes gazdasági tanintézetek kísérleti terei összeköttetésben volnának a növénytermelési kísérleti állomással, melyből a kísérletek szervezését és az esetleges szükséges vetőmagvakat nyernénk; sőt, e^ves vállalkozó elismert jó gazdák is bevonhatók lennének kísérlettételre, -fogalmazta meg a később sok tekintetben meg is valósított elképzeléseit 1890-ben Szilassy Zoltán. Az állomás működésére vonatkozó terveknél figyelembe vették Magyarországon 1886-ban kezdődő, és az egész országra kiterjedő műtrágyázási kísérletsorozat tapasztalatait is. A kísérletek megszervezésében a minisztérium, az OMGE és a mezőgazdasági oktatási intézetek vettek részt és mellettük még külön ki kell emelni Cserháti Sándor szakmai és irányító szerepét.

183 Mindezek ismeretében egyáltalán nem volt meglepő, hogy 1891-ben Gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter őt bízta meg az óvári akadémia keretén belül a hasonló nevet viselő tanszék mellett szervezett "M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás" létrehozásával és tiányításávaL Az intézet feladatul kapta, hogy törekedjék a termelőkkel /gazdákkal/ együtt rendszeresen végzendő növénytermelési kísérletek meghonosítására, megszervezésére, azok irányítására és felügyeletére. Mindezt a jól ismert cél érdekében: emelkedjék a hazai növénytermelés szakszerűsége, növekedjék az ágazat termelékenysége. A külföldi és a honi tapaszul la tok egyaránt bebizonyították, hogy a növénytermelés terüetén végzett kísérletek csak abban az esetben szolgáltak használható eredménnyel, ha azokat előre lefektetett terv alapján, egyidejűleg több helyütt és azonos feltételek között hajtják végre. Külföldön az ilyen típusú munka elvégzésére különböző szövetkezetek és egyesületek szerveződtek.

1 4 Nálunk azonban a szövetkezeti mozgalom ereje és szervezettsége közel sem érte el az ehhez szükséges mértéket. A hazai gazdasági egyesületek erejét pedig meghaladták az ilyen jellegű vállalkozások, bár esetenként találkoztunk erre irányuló jó szándékú és sikeres kezdeményezéssel is . Ezért azután az ügyben érintettek, leginkább a