Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

jó hírnevét. A téma különös fontosságát jelzi a vizsgálatok magas száma, továbbá a tény, hogy külön lisztosztály felállítására is sor került Az Országos Chémiai Intézet azonban nemcsak a mezőgazdasság, hanem a közegészségügy fejlesztéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, ugyanis az Országos Közegészségügyi Intézet megszervezése előtt munkájára támaszkodtak a városok és községek egészséges ivóvízzel történő programjának megvalósításában. Új artézi kutak fúrásakor, vízvezetékek építésekor az intézet munkatársai szakértőként működtek közre, s miként ezt a ill. táblázatunkban szereplő statisztikai adatok is mutatják, nagy számban végeztek ilyen üányú vizsgálatokat.

11 Mindent egybevetve megállapítható, hogy az intézetben az egész nemzetgazdaság szempontjából hasznos gyakorlati és kiemelt fontos elméleti tudományos kutatásokat folytattak. Az Országos Chémiai Intézet munkájával a társintézetekre, az egész kísérletügyre, sőt a hazai tudományos életre is komoly hatást gyakorolt. Ehhez adottak voltak a személyi és anyagi feltételek is. A korszak magyarországi agrárkutatásának helyzetét ismerve megállapítható, hogy a három legjobban felszerelt intézet közé tartozott. A századforduló után új épületbe költözve már nem szenvedett helyhiányban, költségvetése pedig a kezdeti egy-kétezer forintról a 20. században évi százezer koronára emelkedett.

120 Kedvezően alakult a személyi állománya is, hiszen az egész évben foglalkoztatottak száma a kezdeti kettőről - 1 igazgató, 1 asszisztens - dinamikusan emelkedve elérte a 40 főt,- ennek fele vegyész végzettséggel rendelkezett - s ehhez társultak még az időszakosan foglalkoztatott napi díjasok.

121 Az itt folyó szkamai munka magas színvonalát garantálta, hogy az intézet vezetői a hazai agrokémia legkiválóbb képviselői voltak. Liebennann Leó 1882-től 1901-ben bekövetkezett haláláig vezette az állomást, őt az Óvánól idekerült Kosutány Tamás követte, aki 1915-ig töltötte be az igazgatói posztot. De nemcsak ők ketten képviseltek kimagasló szakmai színvonalat, hanem beosztottjaik is, akik közül néhányat később más kísérleti állomások vezetésével is megbíztak. Az intézet falai között megfordultak közül kiemelést érdemel Héncs-Tóth Jenő, Vuk Mihály, Doby Géza, Nuncsán József, Floderer Sándor, Könyöki Alajos neve. Az intézet munkásságával jelentős mértékben járult hozzá a hazai természettudományos kutatás, élelmiszerkereskedelem és a mezőgazdasági termelés színvonalának növeléséhez. Az ország nagysága szerint második, alpítási évét tekintve első vegykísérleti állomásának a magyaróvári akadémia adott otthont. 1872-ben a tanintézet kémiai tanszékével közösen hozták létre a "A/. kir. Gazdasági Akadémia Vegykísérleti Allomás"-ái, s ennek veztőjévé Ulbrich Richárdot nevezték ki. Tevékenységét az alábbi szempontok szerint kellett végeznie: „1/ Tudományos viszgálatok végzése, melyek a takarmány- és tárgyismeret, növénytermelés, állattenyésztés és gazdasági iparüzletek /borkezelés, szesz-, sörés cukorgyártás, mész- és téglaégetés sztb./ terén fordultak elő.