Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

fokozatosan a szövetségi állam veszi tulajdonába és gondoskodik fenntartásukróL 1914-es állapotok szerint az országban működő 10 kísérleti állomás közül kettő a kantonok, nyolc pedig az állami költségvetésből fedezi kiadásait, amely az utóbbi esetben 1911 és 1913 között évi 529 000 frankot tett ki.

61 A magyar agrárkutatásban érdekeltek szakmai tapasztalatcseréik benyomásaira alapozva magas színvonalúnak és nagyon szervezettnek ítélték meg az ott látottakat.

62 Gratz Ottó, Svájc legnagyobb kutatóintéztében, Liebelelden tett látogatása során különösen a tejvizsgálatok és a tejbakteriológia terén elért eredményeket tartotta magyarorszagon elterjesztésre méltónak.

63 Belgiumban az állomások alapításánál a svájci minta érvényesült, míg módszertani tekintetben a német példa került követésre. Az ország első kísérleü állomása 1872-ben a Gembloux-i mezőgazdasági akadémián szerveződött, de a működéshez szükséges pénzügyi fedezetet a híres Brabant-Hainaut-i mezőgazdasági egyesület biztosította. Az első között létesült állomások között többségben voltak a vegyvizsgáló intézetek, amelyek a gyári eredetű trágyák és takarmányok ellenőrző vizsgálatai során bizonyították létjogosultságukat. Az agrártudományok más területem - növénynemesítés, tejgazdaság, bakteriológia stb. - szerveződő intézetek 1883-tól fokozatosan központi irányítás alá kerültek, illetve már létrehozásuk is eleve állami kezdeményezésre történt

64 Források hiánya miatt nem térünk ki a kontinensünk fejlett mezőgazdasággal rendelkező országainak -Olaszország, Hollandia stb. - kísérletügyére, de a Magyarországgal szoros poliükai és gazdasági kapcsolatokban álló Osztrák császárság területén végbement hasonló uányú változásokat feltétlenül át kell tekintenünk A Lajtán túli tartományokban a kísérletügyi állomások alapításának kezdeti időszakában, azok megszervezésében a nyugat-európai modellnek megfelelően, nem az állam, hanem magánszemélyek és gazdasági szervezetek, érdekvédelmi testületek tűntek ki. F.gyes források szennt a ,,Cs. és kir. Hazafias Társaság" Prágában már 1855-ben, a morvarországi és sziléziai gazdasági egyesület Raitzban pedig 1857-ben alapított kísérleti állomást, ezek azonban néhány esztendőn belül megszűntek. Az első életképesnek bizonyult állomást 1859-ben a cukorrépa termelésben és feldolgozásban érdekelt egyesület ("Veremé für Rübenzuckenndustrie in Kaiserthum Össterreich") „Chemisch-Ternsche Versuchstaüon des Centraivereins für Rübenzuckerindustrie in der ÖsterreichischUngarischen Monarchie" néven létesítette. A későbbiek során még a sör- és szesziparban érdekeltek is megszervezték saját kutatóintézetüket. Az első magántulajdonban lévő állomást a csehországi Lobositzban fekvő birtokán herceg Johann Adolf Schwarzenberg állította fel 1864-ben.

65 Az állami alapítású intézetek közül a legkorábban - 1868 és 1869 között - a bécsi vegykísérleti-, a klosterneuburgi szőlészeti- és borászati-, valamint a görzi selyemtenyésztési állomások létesültek.