Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
Bevezetés
rendelkezésére. Itt elsősorban az egyes állomások éves jelentéseire gondolunk, amelyek nyomtatott formában is kiadásra kerültek, és szerencsés esetben az utókor számára is fennmaradtak. A másodlagos források következő és jól hasznosítható csoportját a kísérletügyi állomások közponü orgánumának tartott „Kísérletügyi Közlemények" jelenü, és 1898-tól éves rendszerességgel került kiadásra. Az egyes számokban állomásonként történő lebontásban - a tudományos kutatások leírásán és értékelésén túl az intézetek szervezeti felépítésre, működésére vonatkozóan is találunk adatokat. Munkánkhoz nagy segítséget jelentettek a korabeli gazdasági szaklapokban megjelenő, és hazai kísérletügy problémájával, az egyes állomások történetével, egy-egy kutatás értékelésével foglalkozó úások, melyek szerzői között gyakran találkozhatunk az intézetek munkatársaival is. A dolgozat megírásához felhasználtuk az FM megbízásából a mezőgazdasági kísérletügyi intézetekről készült tájékoztató jellegű ismertetéseket, melyek 1900-ban, 1910-ben és 1922-ben kerültek kiadásra. Ugyanígy támaszkodtunk az egy-egy állomás évfordulója alkalmából megjelenő, a múltat felidéző írásokra is. A magyarországi mezőgazdasági kísérletügyi állomások működésének és hatásának reális képét megrajzolni óhajtó munkát legjobb tudásunk és ismereteink szerint igyekeztük széles forrásbázisra építeni. Objektív akadályként kell tudomásul vennünk, hogy a források fontos és jelentős része a történelmi viharok és az emberi gondatlanság következtében már nem áll rendelkezésünkre. így a fennmaradó szórt forrásanyaggal sáfárkodva kell választ adnunk a kérdésre: hogyan segítette a dualizmuskori agrárfejlődést a magyar mezőgazdasági kísérletügyi állomásokon folyó tudományos és gyakorlaü munka, és mennyiben járult hozzá az alkalmazott természettudományok hazai fejlődéséhez? Munkánkban az állomások rövid történetének (létrejöttének körülménye, felszereltsége, személyi állománya, anyagi helyzete stb.) bemutatásán túl minden egyes esetben keressük a tudomány és a termelés között meglévő érintkezési pontokat. A kérdés megválaszolásához ki kell derítenünk, milyen kölcsönhatás létezett a tudományos kutatás, az elméletet megtestesítő kísérletügyi állomások és a gyakorlatot képviselő mezőgazdasági üzemek között. Melyik üzemtípushoz tartozó birtokok tartottak intenzív kapcsolatot a kísérletügyi állomásokkal? Dolgozatunkban megpróbálunk választ keresni arra vonatkozóan is, hogy az együttműködésnek milyen formái alakultak ki, a gyakorlat által felvetett kérdésekre hogyan és milyen gyorsan reagált a tudomány. Gazdaságtörténeti szempontból az sem közömbös, hogy a korszak agrárfejlődésében melyik üzemtípus játszotta a vezető szerepet. Kik voltak azok a gyakorlati szakemberek, birtokosok, akik felismerték, hogy nem létezhet modern mezőgazdaság az agrártudomány eredményeinek alkalmazása nélkül. És a
