Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Birtokkategóriák: Számuk % összes % kh 0- 1 kh-ig 36 11,2 16 0,9 1- 5 kh-ig 132 41,3 386 21,1 5-10 kh-ig 105 32,8 740 40,6 10-20 kh-ig 43 13,5 584 32,0 20-30 kh-ig 4 1,2 100 5,4 Összesen: 320 100,0 1826 100,0 Mg-i termelőszövetkezet 1 511 21,8 A párt ebben az időszakban hirdette meg, illetve hozta nyilvánosságra agrárpolitikai téziseit, melyben őszintén elhangzott, hogy perspektívában nem lehet lemondani a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, betartva a fokozatosság elvét és egyúttal megteremtve az ipar oldaláról is a legszükségesebb feltételeket. A fokozatosság elve azt is jelentette, hogy az egyéni parasztgazdaságoknak is lehetőséget kell adni gazdaságuk fejlesztéséhez, de a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése mellett. Ebben az időszakban a falu parasztjai kiheverték a begyűjtés időszakában szenvedett lemaradást, de azok, akik a helytelen gazdaságpolitika következtében kuláklistára kerültek, lelkileg még sokáig sérültek maradtak. Földhöz ragaszkodásuk viszont annál sokkal erősebb volt, hogy a termelést ne folytatták volna. A legnagyobb problémát a szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztése okozta. A begyűjtés időszakában tenyésztői munkával nem foglalkoztak, örültek ha állataiknak a létfenntartáshoz szükséges takarmányt biztosítani tudták, és a fokozott termény beszolgáltatás nem segítette elő ezt. A termelőszövetkezet is szabadabban gazdálkodott annak ellenére, hogy a begyűjtés előbbi rendszere megszűnt, de a tervutasítási rendszer megmaradt. Főleg a kenyérgabona területe volt kötött. Megváltoztak a hitelfelvétel módjai és feltételei. A tervutasítású irányítás mellett a termékek zömét szerződéses alapon termelték. A termelési színvonal emelkedésével a termelési szerkezet kisebb módosítására is sor kerülhetett. A termelőszövetkezet gazdaságilag tovább gyarapodott és jó példaként állt nemcsak a falu, hanem a környező falvak parasztsága előtt. 1. A termelőszövetkezet művelési ágváltozása és a gazdálkodás szerkezetének alakulása A művelési ágakban a szántó javára történt változás. Amíg 1956-ban a szántó 396 kh, addig 1958-ban már 642 kh. A bővülés forrása a belépők által bevitt és az elhagyott 246 kh fold volt. így a gazdaság összterülete már 700 hold körül mozgott. A szántó