Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET FEJLŐDÉSÉNEK MÁSODIK SZAKASZA (1956-tól 1958-ig) Ez a szakasz lényegében szerves folytatása az előbbi szakasznak, azzal a különbséggel, hogy ezen időszakban teremtődtek meg a falu szocializálásának teljes feltételei. Az átalakulás 1958-ban be is következett, amikor a Kossuth termelőszövetkezet mellett megalakult egy másik szövetkezet, a középparasztok és a nagygazdák szövetkezete. A termelőszövetkezet ebben a szakaszban is tovább fejlődött, erősödött. Az 1956-os ellenforradalmi események nem ártottak a termelőszövetkezetnek. Beérett az 50-es évek emberségének, munkájának gyümölcse, amikor a termelőszövetkezet anyagilag is segítette a gazdaságilag nehéz helyzetbe került középparasztokat és nagygazdákat. Az egyéni parasztok nem voltak ellenségei a termelőszövetkezetnek. A tagoknak nem volt érdekük szétoszlatni a gazdaságot, a parasztok meg szívesen emlékeztek vissza a megértésre, segítésre. A községben még a gondolata sem vetődött fel annak, hogy a termelőszövetkezetet meg kellene szüntetni. Az ellenforradalmi események ideje alatt a termelőszövetkezet tagjai vitték a hangulatot, a kívülállók semlegessége, illetve egy részének egyetértésével. A rendzavaró egy-két személy nem sok gondot okozott a faluban. Annyi történt, hogy a volt kulákok gyermekei közül páran a zaklatás rossz emlékével elhagyták az országot. Ez a viszonylagos rend összefügg a termelőszövetkezeti és a párttagok kemény, meggyőződéses helytállásával. Az idősebb tagok közül sokan emlékeztek az 1919-es ellenforradalom eseményeire és ennek következtében hamar felismerték az események jellegét, igazi tartalmát és ezért vették kezükbe határozottan a község irányítását. Az ellenforradalom országos leverése után 1957 november végén 11 egyéni gazda kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. Ezeknek zöme 4—5 holdas gazda volt, de akadt közöttük már olyan is, aki a középparaszti határt súrolta. A termelőszövetkezet 1956-ban a falu határának 21,8%-át birtokolta. A megalakuláskor ez 2,2% volt, tehát a termelőszövetkezet területe 10-szeresére növekedett. Ez a szám 1958-ban, e korszak végére még nagyobb ütemű növekedést mutat, mert akkor már a falu összterületének 40-42%-án a Kossuth Termelőszövetkezet gazdálkodott. Érdemes áttekinteni a korszakeleji birtokmegoszlást, illetve annak alakulását, amelyet az alábbi számok mutatnak:
