Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

1956-ban viszont 580.460 Ft volt. Az 1 kh-ra vetített hitel az alábbiak szerint oszlott meg az 1956-os évben: Ez a hitelnagyság, illetve annak esedékes visszafizetése nem okozott gondot, mert az 1 kh területegységre eső jövedelem még kielégítette a tagság jövedelemigényét, ezen kívül tartalékolásra is módot nyújtott. A földreform következtében földhöz juttatott nincstelenek a kapott és kiegészített pár hold földdel nem tudtak életképes kisgazdaságokat létrehozni. Ennek oka a korlátozott földterület, a hiányos vagy egyáltalán nem lévő gazdasági felszerelés. Termelési tapasztalat hiányáról nem beszélhetünk, mert az addig néhány holdas parasztok, a volt cselédek a faluban és a püspöki uradalomban annyi termelési tapasztalatot szereztek, hogy 8-10 holdon kielégítően tudtak volna gazdálkodni. A régi középparasztok és nagyobb gazdaságok gazdálkodási színvonala a faluban magasabb volt, mint az ország egyéb területein. Az újonnan földhözjuttatottak és a régi gazdák egyaránt — a kezdeti nehézségekből kilábalva — szorgalmasan végezték munkájukat. 1950-re már pótolták a háború alatti veszteségeket, sőt annál már többet termeltek. Az 1950. év utáni szélsőséges, nem megalapozott gazdaságpolitika és az adminisztratív módszerek megzavarták a falu életét. Ebben az időszakban azonban már működött a falu területén egy kicsi termelőszövetkezet. Ez a szövetkezet is újat hozott a falu, de főleg a volt nincstelenek életébe. A volt gazdák egyrésze nem bírta a fokozódó terheket, emiatt földjeiket nem művelték, — nem is tudták művelni -, ezért lemondtak róluk és többen elhagyták a falut. A termelőszövetkezet gazdálkodásában egyenlő színvonalúvá vált a középparaszti gazdaságok színvonalával, sőt az időszak végén termelési szintje azokét túl is haladta. A termelőszövetkezet jó példája később elősegítette a nagyüzemi gazdálkodás kialakulását. A termelőszövetkezet területe növekedett, gyarapodott tagjainak száma. Az időszak végéig a volt cselédek és szegény parasztok felvételüket kérték a szövetkezetbe. A falu középparasztsága még nem mozdult. Jó viszony volt az egyéni gazdák és a termelőszövetkezet között. A termelőszövetkezet tagságában ellentétek nem voltak és ez annak köszönhető, hogy egyaránt szegénységüket vitték be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet fejlődésével gyarapodott egyéni helyzetük, változott és korszerűsödött szemléletük. A termelőszövetkezet tagjai a jó gazda gondosságával fejlesztették gazdaságukat. Középlejáratú beruházási hitel Középlejáratú állatvásárlási hitel Hosszúlejáratú beruházási hitel Üzemviteli hitel 27 Ft/kh 380 Ft/kh 1475 Ft/kh 8 Ft/kh Összes hitel : 1890 Ft/kh 5. Az 1949-1956-ig terjedő időszak főbb következtetései, rövid összefoglalója