Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Megnevezés 1955 1956 1957 1958 1959 Felhasznált munkaegység összesen 22685 25636 24064 23017 26162 ebből: növénytermesztésre 16405 13240 15534 1 dolgozó tagra jutó munkaegység 324 337 313 338 349 1 kh közös területre jutó munkaegység 46 48 51 49 42 Részesedési alap, 1000 Ft 785,2 941,7 1319,7 1243,3 1627,5 Index:1955=100 100 120 168 158 207 1 dolgozó tagra jutó részesedés, Ft 11217 12390 17138 18283 21700 Természetbeni, % 75 76 69 39 28 Készpénz 25 24 31 61 72 1 munkaegység értéke, Ft 35,46 54,02 54,20 állattenyésztés az összes munkaegységfelhasználás 20-30%-át igénybe vette, az 1955. évihez — és az előző időszakhoz — képest megduplázódott. A munkaegységfelhasználás növekedésének irányában hatott a házi építőbrigád létrehozása, továbbá a segédüzemek erőteljesebb kiépítése is. Ez utóbbiak és a vezetők részesedése évi 3-5 ezer körüli munkaegységet vett igénybe. A munkaegység értékösszetevői a következők szerint alakultak: 1955 1958 kg Búza 4,15 4,00 Árpa 1,08 2,00 Kukorica 1,19 1,35 Takarmányrépa 1,79 1,82 Burgonya 1,80 1,72 Kertészeti termék 0,32 Cukor 0,23 Korpa 0,09 Szalma 1,00 Készpénz 8,75 Ft 32,78 Az értékösszetevők gyökeres átalakulása 1958-ban következett be az áruértékesítési prémium bevezetésének hatására. Ezt a gazdasági ösztönzőt igyekeztek kihasználni, és