Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

összeg, mert a falu vezetői szerint máshol is van a falu lakóinak betétállománya. 1 főre számolva közel 10 ezer Ft jut. A művelődési viszonyok megváltozásában jelentős lépés volt, hogy a felszabadulás után kötelezővé tették a hat osztályos elemi iskola elvégzése helyett a 8 általános iskola elvégzését. Az iskola felső tagozata osztott, alsó tagozata nem. Az iskola épülete 6 tantermes, 9 tanerővel. A tanulók létszáma 100 fő. Az osztályonkénti létszám 10—15 fő és ennyi tanuló esik egy tanárra. Az 1966-os évben a tanulók létszáma 158 fő volt, 6 év alatt 58 fővel csökkent. Egyébként a falu lakosságának száma is csökkenő. Az iskola rendelkezik korszerű politechnikai műhellyel. Az elmúlt években a régi iskola épületét tatarozták, a tanulók elhelyezése a kulturális és egészségügyi követelményeknek még jobban megfelelővé vált. Az oktatás színvonalának növekedését elősegítette a tanulócsoportok létszámának csökkenése és a tanerő ellátottság javulása. A községben gyakorlatilag egy fő analfabéta van. Az idősebbek a régi 6 elemi iskolát végezték, az ifjú generáció pedig a nyolc általánost. Az oktatás tárgyi feltételei adottak. Az oktatás eszközei, szertár, filmvetítő, televízió, rendelkezésre állnak. Ezen kívül egy mezőgazdasági gyakorló-tér is szolgálja az oktatást. A 8 általános elvégzése után a tanulók zöme ipari tanulói pályát választ. A lányok egy része kereskedői szakmát tanul. Mezőgazdasági szakmunkásnak csak 1—2 tanuló jelentkezett, a többi középiskolában tanul tovább. Egyetemet és főiskolát végzett személy 11 fő van a faluban. A kulturális élet területén fontos tényező a művelődési ház, az ifjúsági klub és a könyvtár. A könyvtár könyvállománya 2.570 kötet. Évente 3—4 ezer Ft-ot költenek könyv vásárlására. A könyvállomány 109^a mezőgazdasági szakkönyv, megközelítően 10%-a ipari jellegű, a többi szépirodalmi és vegyes. A rendszeres olvasók olvasók száma 350—400 fő között alakul. A község egészségügyi ellátása megoldott, de nem kielégítő. Az egészségügyi ellátást 1 körorvos végzi, akihez három falu tartozik. Hetenként két alkalommal rendel a faluban. A község jelenlegi lélekszáma 950 fő. Az 1964 évtől, amikor a lakosság száma 1032 volt, 82 fővel csökkent. A csökkenés oka a fiatalok elvándorlása, a szakma kitanulása után más munkakörbe mennek dolgozni. A 950 főből 197 fő 14 éven aluli, 277 fő 15—39 év közötti, 232 fő 40-59 év közötti és 244 fő a 60 év feletti. Az összlakosságnak az 50%-a tartozik a fiatal korosztályhoz. A középkorosztály a lakosság 25%-a és az idősek korosztálya szintén 25%. Vagyis a falu 1 /4 része az idősebb korosztályba tartozik. Ha a lakosságot mint munkaerőt vizsgáljuk, az összes lakosnak 40-45%-a tartozik egy csoportba. A nők és férfiak aránya közel azonos. Az aktív keresők száma 471 fő, iskolai tanuló 159 fő, eltartott 320 fő. Az aktív keresők 66,4%-a mezőgazdaságban, 9%-a az iparban, 3%-a a kereskedelemben, 4%-a a szállításban és 17,6%-a egyéb munkakörökben dolgozik. Tehát a falu túlnyomó többségének a termelőszövetkezet ad megélhetést. A mezőgazdaságban adolgozó aktív keresők 50%-a női dolgozó. A falu lakásainak száma 329. A felszabadulás utáni időben 113 új lakás épült. A lakásokból 127 az egyszobás, 139 a kétszobás, 15 a háromszobás vagy több és 48 lakásban van fürdőszoba. A lakosság ellátását szolgálja a faluban élő 11 kisiparos (szabó, kőműves, fodrász, asztalos stb.).