Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

33. táblázat. A fő ágazatok aránya az összes árbevétel %-ában Év NövényterÁllatteEgyéb mesztés nyésztés Egyéb 1961 38,5 47,4 14,1 1962 40,8 45,6 13,6 1963 45,7 48,1 6,2 1964 41,1 44,8 14,1 1965 41,8 44,4 13,8 1966 45,6 46,7 7,7 1967 52,3 37,6 10,1 1968 43,1 43,9 13,0 1969 37,0 25,6 37,4 1970 32,4 27,5 40,1 1971 29,2 32,7 38,1 1972 21,9 29,4 48,7 1973 27,2 27,7 45,1 A százalékos kifejezés érzékelteti az egyes arányok alakulását, azok változását és viselkedését az egész korszakra vonatkozóan. Tudjuk, hogy a bruttó jövedelem nagyságát a termelési érték és termelési költségek nagysága határozza meg, és ezt kisebb-nagyobb mértékben módosítja az állami támogatás összege. A termelőszövetkezet bruttó jövedelme 1967-ig stagnált. Ebben az időszakban közgazdasági értelemben vett nagyüzemi gazdálkodásról nem beszélhetünk, a nagyüzemi gazdálkodásnak csak a keretei alakultak ki. A korszak közepéig hiányoztak még a nagyüzemi gépek és eszközök, valamint a nagyüzemi gazdálkodásra jellemző hatékony ipari anyagok, amelyek a talajerő visszapótlását, a növényvédelmet és bizonyos mértékben a takarmányozás korszerűsítését jelentették. Ezek a feltételek fokozatosan 1966-ig termelődtek meg és párhuzamosan a gazdaság tevékenysége is megszilárdult. Amikor a szükséges gépeket, épületeket és egyéb eszközöket létrehozták és alkalmazták, a gazdaság biztosabb idők korszakába került. Az említettek hatására a bruttó jövedelem nőtt. Ha a bruttó jövedelmet szántóegységre és tagra vetítjük, ugyancsak emelkedő tendenciát kapunk. Erről számol be a 34. táblázat. A bruttó jövedelem felhasználásának arányai lényegében nem változtak. Megközelítően egyharmadát felhalmozásra és kétharmadát a tagok személyes jövedelmére fordították. A bruttó jövedelem felhasználásáról adnak tájékoztatást a 35. táblázat adatai. A felhalmozásnál kivételt képez az 1966., 1967. és 1968. év, amikor a felhalmozás aránya 40% körül alakult. Ezek az évek a beruházás évei voltak. A számok beszédesen szemléltetik, hogy az arányok lényegesen nem is változtak, a felhalmozásra és a tagok személyi jövedelmére szánt jövedelemtömeg többszörösére nőtt. A felhalmozás növekedése közel háromszoros, a személyi jövedelem nagysága pedig több mint háromszoros