Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
31. táblázat. Az árbevétel és az áruértékesítés alakulása Árbevétel ÁruértékesíÁruértékesíÉv 1000 Ft tés tés az árbe1000 Ft vétel %-ában 1961 6061 5213 86,0 1962 6999 5714 81,7 1963 7443 6671 86,2 1964 8826 7317 83,3 1965 7709 6271 81,3 1966 8954 7261 81,1 1967 9301 7765 83,4 1968 17256 15692 91,5 1969 17356 14950 86,1 1970 21023 14003 66,6 1971 29241 18971 64,8 1972 31846 25086 78,7 1973 35643 28351 79,5 növekedett. Ehhez hozzájárult a nagyobb paradicsomterület és annak termésátlaga és a málna termőrefordulása. Ha az áruértékesítést és az árbevételeket szántóegységre, illetve dolgozó tagra vetítjük, ugyanezt a tendenciát kapjuk. Az árbevétel 1961-ben szántóegységre 2.525 Ft., dolgozó tagra vetítve 17.317 Ft volt. Az 1973-as évben a szántóegységre eső árbevétel 14.343 Ft, a dolgozó tagra vetítve pedig 121.648 Ft-ra alakult. Mindkét esetben hat-hétszeres a növekedés. Az áruértékesítés vetítése esetén 1961-ben a szántóegységre jutó áruértékesítés 2.378 Ft, a dolgozó tagra számítva 14.894 Ft. Az 1973. évben szántóegységre 11.409 Ft, dolgozó tagra pedig 96.419 Ft az áruértékesítés. A növekedés ötszörös, illetve hat- és félszeres nagyságrendű. Az árbevételek alakulását főágazati bontásban is érdemes bemutatni. Bemutatása fontos azért, mert nemcsak abszolút összegében, hanem arányaiban is szemlélhető, hogy a gazdaság árbevételének szerkezete - vagy forrása - milyen mértékben változott és milyen az arány, illetve annak alakulása a fő ágazatok között. Az árbevételek alakulását a következőkben láthatjuk:
