Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A háztáji állattartás mértékét korlátozó intézkedések feloldása a termelőszövetkezetben megcáfolta azon aggodalmakat, hogy a háztáji állattartás olyan mértékben gyarapszik, hogy az elvonja a közös állomány takarmányát és a közös munkából a tagokat. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a termelőszövetkezet által kidolgozott és a közgyűlés által is megerősített háztáji szabályzat elősegíti a gazdaság és a tagok érdekeit. A háztáji állomány száma a feloldó rendelkezésekkel nem nőtt, lényegében stabilizálódott. Ehhez hozzájárult a közös jövedelem növekedése és a tagok kulturális igényeinek növekedése is, vagyis a munkaidő rövidítésére való törekvés. Jó munkaszervezéssel a háztáji nagysága nem lehet akadálya a közös gazdaság fejlődésének. A gépesítéssel felszabadult munkaerő lekötésének egyik formája a háztájiban való foglalkoztatás. Ha a községen belül vizsgáljuk a háztáji állomány megoszlását, azt tapasztaljuk, hogy a legrégibb termelőszövetkezeti tagoknál található a legkevesebb állat. A közösben eltöltött idő, több mint 20 év a tagok gondolkozásában is változást hozott. 7. E fejlődési szakasz termelési szerkezetének és a termelés színvonalának alakulása Az 1965. évig a gazdaságpolitikában és a gazdasági irányítás koncepciójában jelentős változások nem történtek. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a tervutasítás rendszere megszűnt, a gazdaság maga választhatta meg a termeszteni kívánt növényeket. Ismételten meg kell jegyezni, hogy ebben a termelőszövetkezetben a tervutasítás rendszere nem jelentkezett olyan szélsőségesen, mint általában más szövetkezetben. A vezetők sokszor kiálltak elképzeléseik mellett és mint a megye élenjáró szövetkezete, kedvezményeket is kaptak. Hiszen 1954-ben és 1963-ban elnyerték a Minisztertanács vándorzászlaját és az ezzel járó pénzjutalmat. A termelési színvonal nagymértékben változott. Javult a szakemberellátottság, ma már — az előzőekben említett — különböző szintű szakember dolgozik a gazdaságban, akiknek munkája realizálódik a termelés fokozódó eredményeiben. A művelési ágak összetételéről és változásáról már az előzőekben szó esett. A két szövetkezet egyesítésével nőtt az összterület, nőtt a tagság száma. A megnövekedett területen belül a vetésterület szerkezetében is változás következett be, amely változást a 26. táblázat számai szemléltetik. A számok alapján a búza, illetve a kenyérgabona területi aránya változatlan. Csökkenő tendenciát mutat a kalászos gabonák területe, ezen belül is az őszi árpáé. A 13 év átlagában azonban az összes gabona területe 80 holdas nagyságrendű csökkenést mutat. Az összes kapások területe viszont megközelítően azonos az 1961. évivel. Ezen belül a cukorrépa területe lényegében nem változott, a kukoricáé emelkedett, az egyéb kapások területe fokozatosan csökkenő tendenciával megszűnt. Eltekintve az egy-két évben bekövetkezett csökkenéstől, a pillangósok területe is azonos maradt. A kertészet területe az utolsó évben magasabb mint a korszak kezdetén. Duplájára nőtt viszont az egyéb kategória területi aránya. Ez viszont magába foglalja az egyéb szálasokat és főleg a