Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET TÖRTÉNETÉNEK NEGYEDIK SZAKASZA (1960-tól 1973-ig) 1. A két szövetkezet egyesülése A rábacsanaki Kossuth Termelőszövetkezet nagyobb mértékű fejlődése 1960 őszén — az egyesülést a december 2-i közgyűlés hagyta jóvá — indult meg, amikor a Rákóczi Termelőszövetkezettel egyesült. Az egyesülési szándékot kifejező nyilatkozat mindkét termelőszövetkezet tagsága részéről így hangzik: „Községünkben két termelőszövetkezet működik. Tekintettel községünk földterületének nagyságára mindkét szövetkezet — járási vonatkozásban is — a kisebb gazdaságok közé tartozik. Ebből a megállapításból kiindulva szövetkezeteink csak egy részét tudják hasznosítani annak az előnynek, amely a legalább közepes vagy ennél is nagyobb taglétszámmal, földterülettel és állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek előtt adva van a jövőre nézve. A jövő fejlődése, a nagyüzemi termelés arányainak, irányainak gyorsabb, megalapozottabb és hatékonyabb kifejlesztése. Csak ezeken keresztül érhető el az, hogy sokrétű, több árut termelő, ezen keresztül a tagságnak mind nagyobb jövedelmet biztosító szövetkezetek legyenek, ami lényegében pártunk és kormányunk irányvonala a népgazdaság, ezen keresztül a falu egyetemleges fejlődése, felemelkedése érdekében. Ha egyesítjük erőinket, a két termelőszövetkezet községünkben egyesül, ezeket a célokat közös erővel hatékonyabban, gyorsabban meg tudjuk valósítani. A nagyüzemi állatférőhelyek, a gépesítés további előrehaladása megköveteli, hogy az egész falu szövetkezeti parasztsága egy termelőszövetkezetben tömörüljön, hogy az említett feladatokat gyorsabban, gazdaságosabban meg tudják oldani. Jelenleg a férőhelyek kialakítása, a gépesítés fokozása, két irányban halad. Ezért, hogy egyik, vagy másik formában a felesleges gépvásárlást vagy építkezést elkerülhessük, össze kell fognunk és egyesülnünk kell. Az egyesülés következtében jelentős középszövetkezetté válunk és úgy a velünk szemben támasztott követelményeknek jobban eleget tudunk tenni. Erőinket jobban összpontosítva, korszerű nagyüzemet tudunk létrehozni. Mindezeket a falu egyetemleges fejlődése is megköveteli. A fentiekkel a két termelőszövetkezet tagsága egyetértett, melyet aláírásommal én is bizonyítok." Zárszámadásukat még külön készítették el, de ősszel már együtt dolgoztak. A termelőszövetkezet mai területe ebben az időben alakul ki. A Rákóczi Termelőszövetkezet termelési és vezetési színvonalban elmaradt a Kossuth Termelőszövetkezettől. Adottságai azonban nem voltak rosszabbak, így a csatlakozással a gazdálkodás színvonala