Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

2. A szakmailag is megerősödött és gazdag tapasztalatokkal rendelkező vezetőség felismerte, hogy — a kedvezőtlen adottságok állami elismerése mellett — a jövőben pénzügyileg is megalapozottabb, jövedelmezőbb gazdálkodást kell folytatnia. 3. Az 1966. évi mérleghiányt a szövetkezet hamar kiheverte, 1967-ben már szilárd volt a pénzügyi helyzet. A tagság személyes jövedelmének rendszeres biztosítása jó hatással volt a szövetkezet tagságára, ami viszont a végzett munkán keresztül visszahatott a termelés eredményességére. Az elmondott főbb- és sok egyéb tényezők hatására a gazdálkodás eredménye a következőképpen alakult (30. táblázat). A táblázat adataiból látható, hogy ebben a fejlődési szakaszban a termelés szerkezetében lényeges változás történt, mégpedig az állattenyésztés javára. Az állattenyésztés részesedése a halmozott termelési értékből 1966-ban 26,1 százalék volt, ez 1968-ban 37,0 százalékra, 1970-ben már 47,9 százalékra növekedett. Az állattenyésztés részesedésének növekedése úgy ment végbe, hogy közben a növénytermesztés termelési értéke is nőtt. Az adatok jól szemléltetik a korszerűbb gazdálkodással együttjáró anyagjellegű ráfordítások növekedését is. Az anyagjellegű költségek növekedése 1969-ig kisebb, mint a termelési érték növekedése, ezáltal a költségszint ezekben az években alacsonyabb, mint a bázisévben. A kedvezőtlenebb 1970-es évben viszont a termelési érték nagyobb arányban csökkent, mint a költség, így a költségszint nagyobb lett. A termelési érték és a költségek viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy a bruttó jövedelem növekedésében az állami támogatás játszotta a fő szerepet. A gazdálkodás és a termelés színvonalának alakulását a termelékenységi mutatók jellemzik, ezt a 31. táblázat tartalmazza. 31. táblázat. A gazdálkodás színvonalát jellemző termelékenységi mutatók alakulása Me.: Forint Halmozott termelési érték Szövetkezeti bruttó jövedelem Év 1 kh mm. területre 1 dolgozóra* 1 munkanapra 1 kh mm. területre 1 dolgozóra* 1 munkanapra 1966 3006 25788 102,5 1300 11086 44,0 1968 4493 46541 226,5 2866 29687 144,5 1969 4583 46037 231,9 2648 26604 134,0 1970 4100 44152 206,8 2154 23200 108,6 * = dolgozó tag + alkalmazott A halmozott termelési érték termelékenységi mutatói általában kedvezően alakultak. Az 1970. évi kedvezőtlen időjárás hatása minden területen megmutatkozik; a bázisévhez viszonyítva 1969-ig majdnem minden mutatónál a növekvő tendencia érvényesült, majd 1970-ben visszaesés következett.