Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A szerkezetváltozás okai - az ismert természeti okokon kívül — a következőkben foglalhatók össze: a) A racionális földhasználatra való törekvés következtében a szövetkezet vezetősége a minél nagyobb talajborításra törekedett. Ezt a célt szolgálta a kalászosok vetésterületének növelése. b) A kalászosok gépesítése — akár komplex gépesítése is — megvalósítható, ami az élőmunka ráfordítást, sőt még az önköltség csökkenését is eredményezi. Jellemző példa erre: az 1968-ban vásárolt gabonakombájn tette lehetővé, hogy idegen gépi munka igénybevétele nélkül dolgoztak és három hét alatt végeztek az aratással. c) A búza vetésterületének magas arányát — az előző okok mellett — az is indokolja, hogy a legjobban jövedelmező árunövény. Tehát a kötelező vetésterület megszüntetése nem a terület csökkentését, hanem a termesztés növelését indokolta. d) A kapás árunövények csökkenését az egyre növekvő állatállomány takarmányszükségletének biztosítása, a gépesítés hiánya indokolta. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetét a 27. táblázat tartalmazza. A növénytermesztés eredményességét vizsgálva megállapítható, hogy az időjárás mint a termelést befolyásoló tényező — még ebben az időszakban is jelentősen meghatározza a termelés eredményét. Az évi ingadozás mértéke csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még ebben az időszakban is 10—30 százalék között ingadozik. A növénytermesztés termelési színvonalát jelző termésátlagok alapján összességében megállapítható, hogy a kedvezőtlen talaj adottságok és domborzati viszonyok ellenére is az elért eredmények közepesnek ítélhetők. A termésátlagok nagyságát és ingadozását mutatják a következő számok (q/kh): 1966 1968 1969 1970 Őszi búza 11,0 15,2 11,2 Őszi árpa 14,0 9,5 Tavaszi árpa 5,0 12,5 7,2 Zab 4,9 12,7 8,9 Kukorica 11,8 18,5 16,6 Burgonya 59,0 64,0 67,5 Cukorrépa 158,0 241,0 137,9 Lucerna 10,0 12,6 Vöröshere 10,5 18,6 23,9 Silókukorica 70,0 150,0 150,0 A terméseredmények általában a megyei átlag körül ingadoztak, - kedvező időjárás esetén (pl. 1969.) meg is haladták -, de a termelőszövetkezet vezetősége az agrotechnikai feltételek fokozott biztosításával növelni kívánta a növénytermesztés jövedelmezőségét. Erre ösztönözte őket az a felismert tény is, hogy az állattenyésztés súlyának növekedése ellenére általában veszteséges volt, tehát nettó jövedelmet nem termelt.
