Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A „KOSSUTH" MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET FEJLŐDÉSÉNEK HARMADIK SZAKASZA (1967-1970) 1. A közgazdasági körülmények és feladatok változása A termelőszövetkezet fejlődésének, illetve nagyüzemi átalakításának harmadik szakasza 1967-ben kezdődött, amikor a megváltozott közgazdasági körülmények hatására lehetőség nyílt a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdítására, a jövedelmező gazdálkodás megteremtésére. A megváltozott közgazdasági körülményeket az MSZMP IX. kongresszusának, valamint a Központi Bizottság 1966. májusi határozatainak következetes végrehajtása jelentették, amelyek a termelőszövetkezet gazdálkodására erőteljes hatást gyakoroltak. A termelőszövetkezet további fejlődését befolyásoló fontosabb közgazdasági és üzemgazdasági tényezők a következőkben foglalhatók össze: a) Az 1966. évi mintegy 9 százalékos, majd az 1968. évi 8 százalékos és az 1970. évi 7 százalékos mezőgazdasági árszínvonal növelés a szövetkezet árbevételeinek növekedését eredményezte, ami a gazdaság pénzügyi megszilárdulásának irányába hatott. b) Az 1966. évi hitelrendezéssel megszűnt az eladósodás veszélye, ezzel egyrészt lényegesen csökkentek a hitelterhek, másrészt az amortizációs alap képzésének bevezetésével lehetőség nyilt a további fejlesztési elképzelések megvalósítására. c) A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt nyújtott üzemviteli állami támogatás megváltozott rendszere - több évre történő kijelölés, végtermék dotáció stb. — és főleg a dotáció összege lehetőséget nyújtott arra, hogy a termelőszövetkezet saját bevételeiből fedezze termelési ráfordításait, ugyanakkor a tagoknak megfelelő jövedelemszínvonalat biztosítson. Az említett tényezők együttes hatására fokozatosan megteremtődtek a vállalatszerű gazdálkodás feltételei. A gazdasági megszilárdulás eredményeként létrejöttek a bővített újratermelés feltételei; a pénzügyi stabüitás lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet véglegesen áttérjen a rendszeres pénzbeni munkadíjazás és jövedelemelosztás rendszerére. d) A termelőszövetkezet megszilárdulásának, a termelés és a gazdálkodás további fejlődésének fontos tényezője volt az 1967. évi III. törvény alapján elkészített új „Alapszabály", amelyet a közgyűlés 1968. május 2-án fogadott el. Az új alapszabályban rögzített jogok és kötelezettségek, a különböző szociális- és egyéb juttatások — betegségi és táppénz szabályok, új nyugdíjtörvény, öregségi- és munkaképtelenségi járadék, szülési és anyasági segélyek, családi pótlék, fizetett