Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

kezdeti lendület alábbhagyott, ami éreztette hatását a gazdálkodás minden területén. Mindezen tényezők együttes hatására a termelőszövetkezet egyre nehezebb gazdasági helyzetbe került, ami 1955-ben 658 ezer forint, 1966-ban 764 ezer forint „mérleghiányában csúcsosodott ki. A mérleghiánnyal kapcsolatban két dolgot feltétlenül szükséges tisztázni, illetve megemlíteni. 1. A mérleghiány lényegében fizetésképtelenséget jelent; a tagoknak évközben kifizetett előlegek, valamint az év végén fennálló kötelezettségek és tartalékolások együttes összege több, mint a rendelkezésre álló bruttó jövedelem. 2. A mérleghiány általában nem az adott év jó vagy kevésbé jó gazdálkodásának az eredménye, hanem több év kedvezőtlen tényezőinek, a tartalékok kimerülésének hatására alakult ki. A nem kielégítő közgazdasági szabályozók és a gazdasági nehézségek ellenére a termelőszövetkezet komoly erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A jószándék, a vezetőség és a tagság tenni akarása szinte „görcsös erőlködéssé" vált. Erről az időszakról Pásztor László elnök a következőket mondja: „Még a paraszti korból magunkkal hozott tartózkodással néztük az egyre növekvő hitelek összegét. Féltünk az eladósodástól, de nem tehettünk mást. Az általános gazdasági helyzet, a nagyüzemi épületek, gépek és felszerelések hiánya kényszerhelyzet elé állított bennünket. A közgyűléseken vagy a vezetőségi üléseken lényegében csak két lehetőség között választhattunk: vagy nem fejlesztünk és akkor még jobban lemaradunk, vagy hitelt veszünk igénybe. Mi az utóbbi mellett döntöttünk. Nem is bírtuk sokáig a terheket és az állam segítségünkre sietett; 1966-ban 2 871 mÜlió forint hiteltörlésben részesült a termelőszövetkezet. Sajnos a segítség egy kicsit későn jött, a mérleghiányt már nem tudtuk elkerülni, de legalább lehetőséget nyújtott a bajból való kilábalásra. A fizetési nehézségek a tagság addig egységes sorait is megbontották, 1965—1966-ban 33 szövetkezeti tag kérte küépését. Ebben persze az is közrejátszott, hogy az elosztási rendszerünk már nem felelt meg a követelményeknek. Mindenki alkalmazott szeretett volna lenni, tehát nem a szövetkezetben, mint a nagyüzemi gazdálkodás szocialista formájában látták a hibát, hanem az alkalmazott munkadíjazási módszert kifogásolták. Mindenesetre a közhangulat megromlott, de a tagság nagyobb része a nehezebb körülmények között is kitartott és szorgalmasan dolgozott. Az 1965. évi kedvezőtlen időjárás csak fokozta a gondokat; a kalászosok betakarítását későn tudtuk megkezdeni és bizony az utóiját csak a tanácsi és más társadalmi szervek segítségével tudtuk szeptember végén befejezni." 1. A növénytermesztés fejlesztése A növénytermesztés fejlesztése érdekében tett erőfeszítések ellenére az eredmények nem állandósultak. Az egyes évek között nagy a szóródás, elsősorban az időjárási tényezők hatására. Ennek megfelelően az árbevétel súlya is eltérő, amit a következő táblázat tartalmaz.