Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

becsülését, kritikus értékelését, megízlelték a közösen végzett munka örömét. A munkafegyelemre és a munkavégzésre kedvezően hatott a munkaidő hosszának előre történt meghatározása is. Most már nem „látástól-vakulásig" kellett dolgozni — legalább is nem rendszeresen — és ez erősen kihatott a paraszti életforma változására is. A közös gazdálkodás iránti bizalom hatására 1961-ben jelentősen megnövekedett a közös munkában résztvevő dolgozók száma; 1960-ban 108 tag vett részt a közös munkában, 1961-ben 134 fő. A 134 fő összesen 42 410 munkaegységet teljesített, egy tagra átlagosan 316 munkaegység jutott. A közös erőfeszítések ellenére a várt jövedelem elmaradt. Ennek okait a következőkben lehet összefoglalni: a) Kedvezőtlen időjárás okozta veszteségek: — a búza és a kukorica termésátlaga az aszály következtében a tervezettnek még a felét sem érte el, — a réti széna termése — amely nagyrészt a csapadék, illetve az Ipoly folyó áradásának függvénye — nagyon gyenge lett, a közös és a háztáji állatállomány takarmányszükségletét csak nehezen és többletköltséggel sikerült biztosítani. b) Helytelen gazdálkodásból származó veszteségek — 70 kh kukoricát újra kellett vetni, mert a vetés befejezése után derült ki, hogy a Karancskeszi gépállomás vetőgépe aprómagra volt beállítva és csak 6 méterenként tett a földbe egy-egy szemet, — a betárolt silókukorica vajsavas erjedésnek indult, megromlott és az állatok takarmányozására nem felelt meg, — a helytelen tárolás következtében a burgonya egy része tönkrement, a szükségtárolóhelyeken raktározott gabona egy része kicsírázott, — a magheréhez fűzött remények betakarítási és cséplési problémák miatt nem váltak valóra. A termelőszövetkezet vezetősége értékelte az elkövetett hibákat és megtette a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek elkerülésére. Levonták a legfontosabb tanulságot: ,,nem elég csak termelni, azt be is kell takarítani és meg kell őrizni" Az elmaradt jövedelem a következő évben azonnal éreztette hatását. Csökkent a közös munkában résztvevő tagok száma, a végzett munka mennyisége és hatékonysága is. 1962-ben 121 tag vett részt a közös munkában, összesen 35 591 munkaegységet teljesítettek. Az egy dolgozó tagra jutó teljesített munkaegység 294 volt. Bár az 1962. évi munkaegység részesedés kedvezően alakult, mégis bizonyíték arra, hogy a szövetkezeti tagság mennyire érzékenyen reagál a közösből származó jövedelem nagyságára; még akkor is, ha az 1 dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem növekedett. Tekintettel arra, hogy a jövedelemelosztás alapja a munkaegység, annak értékét pedig csak év végén tudja meg, ezért a dolgozó tag év közben a megszerezhető munkaegységek számának növelésére törekszik. Sőt még az évközi előleget is a teljesített munkaegységek számától függően kapja. A termelőszövetkezeti tagok 1961. és 1962. évi közösből származó jövedelmének alakulását all. táblázat tartalmazza.