Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Az 1962. december 31. állatállomány a következő volt: tehén 50 db szopós borjú 4 db bika 3 hónapos felett 31 db üsző 3—18 hónapos 25 db üsző 18 hónap felett 15 db előhasi üsző 6 db anyakoca 5 db tenyészkan 1 db szopós malac 35 db hízósertés 6 hó felett 45 db anyajuh 172 db növendék-hízójuh 159 db ló 41 db A főbb növények termésátlagainak alakulását a 9. táblázat, a főbb növények, állatok és állati termékek állami és szövetkezeti szervek felé történő értékesítésének alakulását a 10. táblázat tartalmazza. A termelőszövetkezet termelésének fejlődését mutatják a területegységre jutó halmozatlan termelési érték mutatói, amelyek a következők: 1961 1962 Változás években százaléka 1 kh szántóra jutó halmozatlan termelési érték, Ft 2263 3533 156,1 1 szántóegységre jutó halmozatlan termelési érték, Ft 1719 2695 156,7 A nagyüzemi viszonyok kialakulását, a szövetkezeti gazdálkodás megerősödését mutatják a tiszta vagyon növekedésének mutatói, amelyek a következőképpen alakultak: 1960 1962 években 1 kh szántóra jutó tiszta vagyon 1457.— Ft 2231.— Ft 1 nyilvántartott tagra jutó tiszta 5297.- Ft 8820.- Ft vagyon A nagyüzemi termelés feltételeinek biztosításával az eszköz-ellátottság fokozott ütemű növelésével a termelés ekkor még lényegében kisüzemi módszerekkel történt. A termelés nagyarányú növekedése ellenére a szövetkezet nem tudta a tagság közösből származó jövedelmét megfelelő mértékben növelni, ami a későbbiekben erősen éreztette hatását.