Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

vagy ha itt is volt, többet állt, mint dolgozott. A talajmunkákat meg a cséplést mégsem tudtuk volna a gépállomás nélkül elvégezni. A traktorosok nem voltak közvetlenül érdekelve a szövetkezet terméseredményeiben; történtek ugyan erre vonatkozó különböző próbálkozások — mi is fizettünk részesedést a gépállomási traktorosok részére —, de ezek végleges megoldást nem jelentettek. Ezért a termelőszövetkezet vezetősége már a megalakulást követő évben a saját géppark kialakítása mellett foglalt állást." A termelőszövetkezet a gépi munkák biztosítására 1961— ben 1 db Zetor K—25-ös traktort és 1 db DT—413-as lánctalpas traktort, 1962- ben 1 db aratógépet vásárolt. A gépállomás gépei 1961-ben még 1375 normálholdat, 1962-ben már csak 214 normálholdat teljesítettek a termelőszövetkezetben. A gépi vonóerő növekedésével párhuzamosan csökkentették a fogaterőt. Az alakuláskor beadott 112 db lóból az év végére már csak 64 darabot tartottak meg, 196?.. december 31-én pedig 41 db ló volt üzemben. A lóállomány nagyobb arányú csökkentése — az adottságok alapján — a feladatok időbeni elvégzését veszélyeztette volna. A szántóföldi növénytermesztés fejlesztésének másik fontos tényezője a követelményeknek megfelelő talajerőutánpótlás biztosítása. Az átszervezést követő időszakban a talajerő-utánpótlás azért is nagyon jelentős volt, mert a táblásítás során különböző talajerőben lévő földek kerültek egy táblába és az elővetemények is nagyon eltérőek voltak. Ilyen esetekben a talajba juttatott szerves- és műtrágya hatása is nagyon eltérő lehet. A termelőszövetkezet szervestrágyázási lehetőségeit erősen behatárolja az alacsony állatsűrűség. Ahhoz például, hogy 4 évenként a szántóterületet 200 q-ás szervestrágyázásban tudják részesíteni kat.holdanként, 385-400 számosállatra lenne szükség. Ezzel szemben 1960-ban 188, 1962-ben 157 számosállattal rendelkezett a termelőszövetkezet. Az 1960. és 1962. évben végzett szervestrágyázás adatait a 9. táblázat tartalmazza. A vezetőség nagy gondot fordított a műtrágyázásra. Az átszervezés évében még csak a szántóterület 28%-a részesült műtrágyázásban, 1962-ben már 68%-a. Az 1 kat.holdra kiszórt vegyes műtrágya mennyisége 1960-ban 150 kg, 1962-ben 120 kg volt. 9. táblázat. A szervestrágyázás fontosabb adatai az 1960. és 1962. években Megnevezés Mérték1960 1962 Megnevezés egység Istállótrágyázott terület kh 195 108 a szántó százalékában % 27 14 Kiszórt istállótrágya menny. q/kh 180 150 Számosállat létszám db 188 157 100 kh szántóra jutó sz.állat db 26,5 20,3