Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

munkák megindulása után küldött egy Hoffer traktort ekével, de más porhanyító eszközt vagy vetőgépet nem tudott biztosítani. Igaerővel nem győztük a munkát és emlékszem, hogy a Retyőben úgy megszáradt az agyagos föld, hogy eső nélkül bizony nem igen tudtunk volna elvetni. Bizony, még május közepén is vetettük a zabot, de szerencsénk volt, mert nagyon jó volt az időjárás és nem kellett a terméseredmények miatt szégyenkeznünk." A termelőszövetkezet 1423 kh összterületen kezdte meg működését, amelynek művelési ágak szerinti megoszlását a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat, A termelőszövetkezet területének művelési ágak szerinti megoszlása 1960-ban Megnevezés Terület, kh Százalékos megoszlás Szántó 709 49,8 Rét 411 28,8 Legelő 280 19,7 Mezőgazdaságilag művelt terület: 1400 98,3 Erdő 20 1,4 Termőterület 1420 99,7 Művelés alól kivett terület 3 0,3 Összes terület 1423 100,0 A közös területen felül 127 kh-at tartottak nyilván háztáji föld címén, amit az első évben minden tag tetszése szerint vehetett ki a határ valamelyik részén. A szántóterület 30 százalékán kenyérgabonát — nagyrészt búzát —, 23 százalékán árpát és zabot, 8 százalékán kukoricát, 6 százalékán burgonyát, 4 százalékán cukorrépát, a terület többi részén szálastakarmányokat termeltek. A női munkaerő foglalkoztatására a zöldségtermesztéssel is próbálkoztak. A közös állatállomány fejlesztése céljából már május hónapban vásároltak 20 db kocasüldőt és azonnal megkezdték az elhelyezéshez szükséges szerfás-kocafiaztató építését. A közös munka eredményei lassan kezdtek beérni; elérkezett az első közös aratás ideje. A közös gazdaság a betakarításhoz szükséges erő- és munkagépekkel nem rendelkezett. A gabona aratását úgy végezték el, hogy 10 db fogatos fűkaszát rendterelővel szereltek fel — ez már komoly „gépesítésének számított - és minden fogatos fűkaszához 8-8 asszonyt osztottak be, akik felszedték a markot és kévékbe kötötték a gabonát. Egy-egy fogatos csapat napi teljesítménye 4—5 kataszteri hold volt, így,naponta 40—50 kh-at tudtak betakarítani. Ezen kívül 25 kézi-kaszás aratópár is besegített a munkába. Az aratás befejezése után a rendelkezésre álló összes fogattal hozzáláttak a gabona-