Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

menyek értékelése alapján az MSZMP Központi Bizottsága 1958. decemberi ülésén a mezőgazdaság teljes szocialista átalakítását tűzte ki célul. A teljes kollektivizálásra hozott határozat tartalmában, elveiben, módszereiben és ütemében is sokban különbözött a korábbiaktól. Az MSZMP Központi Bizottságának határozott állásfoglalása volt, hogy a megérett társadalmi és gazdasági feltételek ellenére ,,a szocialista átszervezést a megerősödő munkás-paraszt szövetség talaján és nem a parasztság ellenére, hanem a parasztsággal együtt kell végrehajtani." 1. A szocialista átszervezés befejezése és a közös gazdálkodás kezdeti problémái A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958. decemberi határozata alapján, valamint Győr-Sopron-, Komárom- és Szolnok megyék szocialista átszervezésének hatására Nógrád megyében is megindult a mezőgazdaság átszervezésének felelősségteljes munkája. Az MSZMP Megyei Bizottságának irányításával a helyi sajátosságokból kiindulva kidolgozták az átszervezés és az agitációs munka irányelveit és módszereit. 1959. októberében a helyi pártszervezet irányításával — a közigazgatási dolgozók, párttagok, munkások széleskörű bevonásával — megindult az átszervezés előkészítő munkája. A megkezdett agitáció hatására a falu egy megbolygatott hangyabolyhoz hasonlított. A parasztság ellenállása ugyan nem volt nagy, az átszervezés mégis vontatottan haladt. Sokan emlékeztek még a „Petőfi" rossz példájára és féltek a bizonytalan jövőtől. A nehezen megszerzett föld sokkal kézzelfoghatóbb volt a paraszt számára, mint az ismeretlen szövetkezet, amelynek lényegét és előnyeit a legtöbb esetben „nem földhöz ragadt parasztok" magyarázták. Közel három hónapos türelmes és jól előkészített agitációs munka eredményeként 1960. január 14-én megalakult a szövetkezet „Kossuth" mezőgazdasági termelőszövetkezet néven. A község mezőgazdaságból élő lakosságának 97 százaléka írta alá a belépési nyilatkoztatot. Áz alakuló közgyűlés elfogadta a termelőszövetkezet alapszabályát, amely az 1967. évi III. törvény életbe lépéséig volt érvényben. Ezt követően megválasztotta a termelőszövetkezet vezetőségét, élükön Pásztor László volt egyéni gazdával, aki azóta is megszakítás nélkül viseli az elnöki tisztséget. A termelőszövetkezet 195 belépővel alakult meg, ebből 76 fő volt a férfi és 119 fő volt a nő. A belépők földtulajdon alapján való megoszlását az 5. táblázat tartalmazza. A belépő tagok által a közösbe bevitt földterület összesen 1183 kh volt, 6921 aranykorona értékkel. A szövetkezet állatállománya a belépő tagok által bevitt állatokból tevődött össze, amely 16 db tehén, 26 db növendékmarha és 112 db igásló volt.