Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

LITKE KÖZSÉG FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI- ÉS GAZDASÁGI VISZONYAI 1. A község történelmi és földrajzi viszonyai Litke község Nógrád megye északi részén, az Ipoly bal partján fekszik. A Szécsény-i járáshoz tartozó, magyar lakta kisközség. Lakosainak száma: 1869-ben 951 fő 1970-ben 1112 fő Összes területe 3157 kh. Önálló tanácsú község, vasúti állomása és postája helyben van. A helység eredetének történelmi nyomai már a bronzkorban fellelhetők. Még tudományos körökben is nagy feltűnést keltett a „Nógrád" című megyei napilap egyik 1964. évi bejelentése: „3200 éves leletek LITKÉN". Az Ipoly folyótól nem messze a folyó árterületén végzett mélyítő szántáskor az eke érdekes leleteket vetett fel; cserépedények, edénytöredékek, nagy kövek bukkantak napvilágra. A leletek alapján a Nemzeti Múzeum tervbe bette a terület szakszerű feltárását. Az ásatások során 52 sír került feltárásra, amelyek agyagurnákat, kisebb agyagedényeket, bronzból készített ékszereket, szerszámokat, fegyvereket tartalmaztak. A leletekből, valamint a temetkezés módjából a régészek megállapították, hogy ezen a területen mintegy 3200 évvel ezelőtt élt népesség az Alföldről és a mai Ausztria területéről idevándorolt népcsoportok összeolvadásából alakult ki. Halászattal, vadászattal, kevés földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A lakosság többnyire a magasabb dombokon települt, ezeket gyakran sánccal erősítették meg és tették védetté. Fejlett volt a bronzművesség, amit számos korabeli lelet is bizonyít. A halottakat — mint az a Litkén feltárt sírok is bizonyítják — elhamvasztva temették el. A megyében fennmaradt helynevek — Kürtös, Gyarmat, Jenő, Tarján, Megyer, Karancs, Kazár, Kozárd — azt bizonyítják, hogy a magyarok már a honfoglalás idején gyökeret vertek a mai Nógrád megye területén. De hogy mely nemzetségek szállták meg, arról még Anonymus sem emlékezik meg. Talán azért oly sokat vitatott kérdés az országnak ezt a részét lakó palócok eredete. A számos vélemény közül legvalószínűbbnek az a nézet tűnik, mely szerint a palócok a magyarok hét ismert törzséhez csatlakozott kazárok (kabarok) leszármazottai, akik még a honfoglalás előtt csatlakoztak a magyarokhoz. A XIX. század második felében a néprajzkutatók 76 ,,régi módis" palóc települést találtak az akkori Nógrád megye területén. Közöttük van Litke is. A XIII. század elején szereplő vármegyei nemzetségek közül már hiteles írások vannak arra vonatkozóan, hogy a ZÁHOK (Zaah) birtokaikat az első foglalás jogán