Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A „SÁGVÁRI" MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ELSŐ ÉVE a) Az egyesülés körülményei, legközelebbi célkitűzések Az 1970. év új fejlődési szakasz nyitánya termelőszövetkezetünk életében. A „Lenin"-nel történt egyesülés eredményeként területe 87%-kal (3 954 kh-ról 7 401 kh-ra), taglétszáma 83%-kal (472 főről 865 főre) növekedett, a vagyoni alapok is hasonló mértékben nőttek. A két termelőszövetkezet egyesülése olyan társadalmi-gazdasági körülmények között következett be, amikor a mezőgazdaságba rohamosan behatoló technika válik az ökonomikus ágazati méreteket meghatározó tényezővé. Az ágazati koncentráció feltételez bizonyos további területi koncentrációt is vagy ezt helyettesítő vállalati kooperációk létrejöttét. Szövetkezetünk esetében nem lett volna elengedhetetlenül szükséges az ágazati koncentráció érdekében további területnövelés. Az egyesülésre — amint a bevezetőben már említettük — azért került sor, mert a „Lenin" termelőszövetkezet fejlődése megtorpant és félő volt, hogy saját erejéből nem lesz képes a kor által megkövetelt dinamizmussal fejlődni. Az egyesülés természetesen felbolygatta a kedélyeket, különösen a vezetői szinteken, de a tagság egészét is mélyrehatóan érintette. Az ilyen jellegű átállással járó kedélyhullámzást az illetékesek maximális tapintattal igyekeztek csillapítani. A névváltoztatásra is azért szánták el magukat, nehogy olyan látszata legyen a dolognak, mintha egyik termelőszövetkezet „elnyelte" volna a másikat. Az egyesített termelőszövetkezet vezetői azt a közvetlen célt tűzték maguk elé, hogy lehetőség szerint kiegyenlítik a két termelőszövetkezet jövedelmi színvonalát, de nem úgy, hogy az egyiké süllyed, a másiké pedig emelkedik, hanem a „Lenin" tagságának jövedelmét szándékoztak felemelni a „Kossuth" szintjére. A rossz gazdasági év ellenére majdnem sikerült ezt a célt elérniök. Azonnal megoldandó feladat volt a megváltozott körülményeknek megfelelő új munkaszervezet kialakítása. Kézenfekvő megoldásként kínálkozott az üzemegységi rendszer kialakítása. A korábbi két termelőszövetkezetből egy-egy üzemegységet alakítottak ki. Az üzemegységvezetők irányítása alá került a növénytermesztés és állattenyésztés, központi irányítás alatt maradt a kertészet, szőlészet, növényvédelem és a segédüzemek. Ez a szervezeti forma azonban nem vált be, és egy év múlva más — a későbbiekban ismertetett — szervezetet alakítottak ki. Nem kevés gondot okozott a munkafegyelem és vagyonvédelem megszilárdítása is.