Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

dött, 1965-höz viszonyítva mintegy 30^kal emelkedik. A vegyszeres gyomirtás általánossá válik és az időszak végén a kukorica teljes vegyszerezésétől már csak azért tekintenek el, hogy a tagok részére munkaalkalmat biztosítsanak (33. táblázat). A hatalmas ütemű műszaki fejlesztés eredményeként 1968-ban az összes felhasznált munkaegységnek már csupán 38-40%-a jut a növénytermesztésre, majd 1968-tól a részesedésnek 35—40%-át fordítják erre a célra. 34. táblázat. Műtrágya és gépimunka felhasználás Megnevezés 1966 1967 1968 1969 Felhasznált összes műtrágya, q 5225 7484 17324 12301 Index: 1966=100 100 132 331 235 1 kh összes területre jutó műtrágya, q 1,32 1,88 4,38 3,11 1 kh szántóra jutó műtrágya, q 1,41 2,02 4,62 3,33 Felhasznált gépimunka összesen, nh 35261 36404 40043 44630 ebből: saját géppel, nh 26712 29631 38111 44130 saját géppel, % 76 81 95 100 1 kh összes területre jutó, nh 8,9 9,2 10,1 11,2 1 kh szántóra jutó nh 9,5 9,8 10,8 12,1 Az állattenyésztés mennyiségi fejlesztése 1968-ban megállt. A 100 kh közös területre jutó 22,3 db számosállat az árunövénytermesztő profil mellett kielégítő. 35. táblázat. Állatállomány az év végén, állatsűrűség Megnevezés 1966 1967 1968 1969 Szarvasmarha 578 706 780 386 ebből: tehén 189 214 122 84 Ló 69 62 36 33 Sertés 1781 1499 1374 1020 ebből: koca 144 136 136 123 Számosállat összesen 721 785 810 452 1 számosállatra jutó közös terület 5,1 4,6 4,5 8,0 100 kh közös területre jutó számosállat 19,8 21,5 22,3 12,6