Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

21. táblázat. Műtrágya és gépimunka felhasználás Megnevezés 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Felhasznált műtrágya össz., q 1790 3830 4175 5300 5526 4227 Index: 1961=100 47 100 109 138 144 110 1 kh összes területre jutó műtrágya, q 0,48 0,97 1,06 1,35 1,40 1,10 1 kh szántóra jutó műtrágya, q 0,53 1,13 1,15 1,47 1,60 1,20 Felhasznált gépimunka össz., nh — — 27868 29785 31851 30719 ebből: saját géppel, nh 5277 11008 17909 26313 saját géppel, % 19 37 56 86 1 kh összes területre jutó nh 7,1 7,6 8,0 7,7 1 kh szántóra jutó, nh 7,7 8,3 8,7 8,4 feltöréssel és 100 kh körüli zöldtrágyázással. Ez együttesen a szántó 15—20%-ának szerves trágyázását jelentette, ami az igényektől jócskán lemaradt. A termelőszövetkezet vezetőinek az a törekvése, hogy a növénytermesztés anyagi-technikai bázisát szinte erőltetett ütemben fejlesszék, nemcsak azt az elemi felismerést tükrözi, hogy mindennemű mezőgazdasági termelés alapja a növénytermesztés, hanem azt is, hogy a növénytermesztési főágazat kedvezőbb közgazdasági feltételek között volt, mint az állattenyésztés. Az üzem stabilitása tehát biztosított, ha a növénytermesztés szilárd alapokon áll,. Nagy súlyt helyeznek a talajmunkák időben és jó minőségben történő elvégzésére. A termelőszövetkezet jó kapcsolatban van a gépállomással, de a saját géppark nagyobb mobilitása és a támogatási rendszer ösztönző hatása hamar megérleli a vezetőkben a saját géppark létrehozásának gondolatát. 1965-ben a gépállomás már csak a szántási munkákban működik közre. A növénytermesztés szerkezetének egyszerűsítése mellett gyorsan átveszik a korszerű termelési eljárásokat. Talajerővisszapótlásban kiaknázzák a lehetőségeik maximumát, de a nagyobb hatékonyság érdekében 1964-ben már koncentrálják a műtrágya felhasználást; azok alá a növények alá adják a nagy adagokat, amelyek azt a legjobban meghálálják. A gabona és kukorica vegyszeres gyomirtásán kívül 1964-ben bevezetik a levéltrágyázást is-. Racionalizálási törekvéseik és a műszaki fejlesztés eredményeként évről-évre csökken a növénytermesztés munkaegységfelhasználása. Az időszak elején az összes munkaegység több mint 60%-át a növénytermesztésre fordították, az időszak végén — stagnáló összes munkaegység felhasználással — csak mintegy 40%-át. Mindjárt az első évben kialakított