Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A „KOSSUTH" TERMELŐSZÖVETKEZET FEJLŐDÉSI SZAKASZAI 1. 1950-1954 közötti időszak 1948-ban a termelőszövetkezeti csoport állami tartalékterületen jött létre. Tagjai földnélküli agrárproletárok vagy mindössze 2—3 kh-val rendelkező félproletárok voltak. A tulajdonukban lévő földeket csak 1950 őszétől kezdve művelték közösen, tehát az 1948-ban alakult termelőszövetkezeti csoport csupán kezdő mag volt. Ebben az időben szokásos volt a termelőszövetkezetek fejlesztésére (taglétszám és terület) épp úgy tervet készíteni, mint ahogyan a termelési tervek elkészültek. Az egykorú elnöki zárszámadási beszámolók szerint ezeket a fejlesztési terveket nem nagyon tudták teljesíteni, ezért számottevő változás nem is következett be. A közös terület 1951 és 1954 között mindössze 44 kh-val nőtt, a tagok száma nyolccal gyarapodott. A belépő tagok nagyobb része föld nélkül jött a termelőszövetkezeti csoportba, de a földdel belépők sem hoztak 1—2 kh-nál többet. A jobbmódú parasztok még az egyre növekvő begyűjtési terhek ellenére sem fordultak a szövetkezet felé. A termelőszövetkezeti csoport gazdálkodási feltételei nem voltak rosszabbak a községi átlagnál. Felszerelésük az első években ugyan minimális volt, és 1951-ben mindössze 11,5 ezer Ft beruházási hitelt kaptak, amiből 4,4 ezer Ft-ot építkezésre, 5,0 ezer Ft-ot gépre és berendezésre, 2,0 ezer Ft-ot állatvásárlásra költöttek. 1952-ben már 47,8 ezer Ft-ot ruháztak be, amiből 14,9 ezer saját erőből történt. Termelési alapjuk 151,7 ezer Ft-ra nőtt, amiből a saját erő 57,0 ezer Ft-ot tett ki. Sertéshizlaldát, fiaztatót, 5 vagonos górét építettek, süldőnevelőt állítottak helyre, sőt egy traktort is vásároltak. 1953-ban már 164,3 ezer Ft volt az épület- és gépleltár értéke, 1954-ben pedig 273,4 ezer Ft. A beruházások forrásairól — sajnos — nincsenek adataink, a saját erőből történő hozzájárulás becslés szerint mintegy 30—40% lehetett. A szövetkezet vagyoni helyzete tehát igen gyorsan megszilárdult. Az évtized közepén már rendelkeztek a legszükségesebb épületekkel és felszereléssel. Termelési alapjuk 1951—54 között majdnem kétszeresére, a fel nem osztható szövetkezeti alap mintegy 2,5-szeresére nőtt (3. táblázat). A termelés szerkezetét ebben az időben, de amint látni fogjuk, még az 1960-as években is a növénytermesztés túlsúlya jellemzi. Ezidőtájt az összes bevételnek több mint 2/3-a a növénytermesztésből származik, az állattenyésztés részesedése viszont az összes bevételnek még a 10%-át sem éri el. A növénytermesztés szerkezetét és színvonalát csak két év — 1952 és 1954 — adatai alapján tudjuk jellemezni. A növénytermesztés szerkezetét az elaprózottság jellemzi. Az akkori tervlebontásos módszerben az ún. szerződéses növényekhez (cukorrépa, napra-