Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A fejlődés harmadik szakaszában elkészítette ötéves tervét a szövetkezet, „amely természeti, gazdasági és személyi feltételeit a korábbi éveknél jobban veszi figyelembe hosszú távon". A terv a korábbi évek gyakorlatánál jobban számol úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben az új, korszerű technikai és technológiai eljárások alkalmazásával, a gépesítés fokozásával. A munkaerő létszám csökkenésével számol, ezért főként a szántóföldi kertészeti kultúráknál kívánja fokozni „a gyomirtó, rovarölő vegyi anyagok alkalmazását, hogy a területek csökkenése nélkül, a várhatóan kevesebb munkaerővel is meg tudjuk oldani célkitűzéseinket". Az éves tervek az ötéves tervből indulnak ki, egy-egy évre határozzák meg a feladatokat. A korábbi évek gyakorlatától eltérően, ebben a periódusban az éves terveket ágazatonként lebontják, és részközgyűléseken ismertetik meg az ágazat dolgozóival. A munkavállalói szerződésekkel pedig gyakorlatilag évente minden dolgozóra lebontják, amiben meghatározzák feladataikat és a teljesítésért járó munkadíjat, ill. prémiumot is. A vezetés színvonalának javulása magával hozta a szövetkezeti demokrácia további erősödését is. A szövetkezet évente három közgyűlést tart. A zárszámadó közgyűlést összevontan, a tervtárgyaló és a félévi munkákat értékelő közgyűlések részközgyűlések, amelyeken az egyes ágazatok dolgozói vesznek részt. A részközgyűléseket a szövetkezet vezetősége a szövetkezeti demokrácia növelésének tartja. „Ezeken a részközgyűléseken az ágazat feladataiban érdekelt és a feladatokhoz értő tsz-tagok vesznek részt. Mivel munkafeladataikról, terveikről és azok megvalósításának eszközeiről van szó, hozzáértőbben és aktívabban szólnak hozzá, tesznek javaslatokat. Nem untatjuk őket más, őket alig érdeklő feladatok ismertetésével, illetve megbeszélésével. Persze a gazdaság egész tevékenységéről azért tájékoztatjuk őket. Ezekből indulunk ki, ezekből levezetve ismertetjük konkrét feladataikat. A fő összefüggéseket azért a részközgyűlések résztvevői is látják" mondja Kovács László a szövetkezet jelenlegi elnöke. Megélénkült a közgyűlés és a vezetőség bizottságainak munkája is. Az ellenőrző bizottság évente legalább négy esetben ülésezett és tevékenységéről évenként kél esetben számolt be a közgyűlésnek. Ellenőrző tevékenysége kiterjedt az üzem egész tevékenységére, a vezetőség munkájának ellenőrzésére, a tagok jogai és kötelességei betartásának ellenőrzésére. Munkáját éves terv alapján végezte. A háztáji bizottság három főből állt. Feladata volt a háztáji földek nagyságára és kijelölésére javaslatot tenni a vezetőségnek. Feladata volt továbbá a háztáji földek kimérése, és többlet területek használati díjának megállapítása. Ezen utóbbi feladatra azért volt szükség, mert a belterületeket a szövetkezet nem vonta le a háztáji földterületből, formailag birtokba vette és tulajdonosainak használati díj fejében bérletként kiadta. „Sok gondunk volt ezekkel a belterületekkel. Jelenleg erősen elöregedett és hiányos szőlők és gyümölcsösök. A tagság nem fordít rájuk gondot, a tsz meg nem tud a belterület miatt hozzáférni. A tagság tömegesen mond le róla. Nem akarja, hogy a háztájiból leszámítsuk. Sokuknak a háztáji terület nagyságát meghaladó belterülete van. Nem kell a tagságnak. Nemcsak ez nem kell, hanem sokan vannak már olyanok, akik a háztáji földjüket is felcserélik a szövetkezettel terményért" mondja az elnök.