Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A főkönyvelő munkáját így jellemzi a beszámoló: „Kora és a termelőszövetkezet adminisztratív munkaerőinek gyengesége miatt a szövetkezet pénzügyi helyzetének alakulását nem tudta figyelemmel kísérni és kézben tartani, így a pénzügyi helyzetet egész évben nem ismertük." Az agronómusok munkáját a következőben értékeli a beszámoló: „Őszintén meg kell mondani, hogy korántsem tettük meg azt, amit tudtunk, és meg kellett volna tenni annak érdekében, hogy a gazdasági helyzet a lehető legjobban alakuljon." A beszámolót Oláh Mihály állattenyésztő agronómus olvasta fel. Majd így folytatja: „Azok a személyek, akik a növénytermesztés szervezésére lettek volna hivatva, ölhetett kézzel nézték a dolgok alakulását, a munkaerő szervezésével egyáltalán nem törődtek." A szövetkezet vezetőségének munkájáról a következőket olvashatjuk a beszámolóban: „A vezetőség korántsem nyújtotta azt, amit nyújtania kellett volna. Tökéletesen egyetértek abban, hogy a főbb gazdasági kérdésekben, egy-két esetet kivéve, ki sem kérték a tagság véleményét. De nem tudok egyetérteni azzal, hogy a szövetkezet vezetősége a vagyonvédelmi kérdésekben igen passzív álláspontot foglalt el, és amikor szeme láttára lopták a határt és a közös terményeit, nem kívánta észre venni, nehogy valakinek a szemében rossz fiú legyen." A zárszámadó közgyűlésen a szövetkezet elnöke és főkönyvelője idős korukra való hivatkozással lemondtak megbízatásukról. A közgyűlés mindkettőjük lemondását elfogadta. Az új elnök Pintér Gy. Mihály lett, aki a zsámbéki elnökképző iskola hallgatója volt akkor. Első helyettesének Sebestyén Józsefet és még Balogh Sándort választotta meg a tagság második elnökhelyettesnek. A szövetkezet főkönyvelője Lannert Jánosné lett. 2. A termelőszövetkezet fejlődése Az első sikertelen év minden hátrányos következményével kellett a második évet megkezdeni. A vezetőség - okulva az elmúlt év hibáin - első feladatának a munkaszervezet kialakítását és a jövedelem-elosztás olyan formáinak kialakítását tekintette, amelyek számoltak a tagság érdekeivel és elképzeléseivel. 1961. február 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén Oláh Mihályt főagronómusnak, Tiszóczky Jánost állattenyésztő agronómusnak, Lannert Jánosnét pedig főkönyvelővé nevezték ki. Megválasztották a növénytermesztésben dolgozó négy függetlenített brigádvezetőt is: Papp István, Grébel Ferenc, Papp Gábor és Bene Sándor személyében. A gépállomási traktorosok munkájának segítésére és ellenőrzésére Mészáros Jánost választották meg függetlenített brigádvezetőnek azzal, hogy szabad idejében a raktáros munkáját segíti. Határozat született arról is, hogy a fogatos brigádot beosztják a növénytermesztési munkacsapatokba. A jövedelem elosztásában a munkaegység-rendszer fenntartása mellett a járási tanács és pártbizottság kezdeményezésére a szövetkezet a kapás kultúráknál bevezette a részes művelést.