Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A KÖZSÉG ALAKULÁSÁRÓL, ÉLETÉRŐL A falu nevének eredetéről az írásos források ellentmondóak. Vannak források melyek a csónak szóból származtatják tekintettel arra, hogy valamikor a község határának jelentős része mocsaras, nádas, zsombékos, erdős terület volt, tűzdelve egy-egy száraz földszigettel, amelyek alakja csónakhoz hasonlított. A község is egy hasonló földszigeten jött létre. A legrégibb írásos emlékben - mely 1381-ből származik — a település Chynak néven fordul elő. 1592-es urbárium Chanak néven említi. Vályi András „Magyarországnak leírása" című könyvében 1796-ban szintén Chanaknak nevezi. Feltételezések szerint személynévtől is kaphatta nevét, mert az 1300-as években a jobbágyok között több Csanak nevű család is élt. A Csanak falunévnek Rábacsanakra történő változtatását a Rába közelsége és a megkülönböztetés tette szükségessé. A község területén már a neolit korban ember élt, amit a kőkori leletek bizonyítanak. A mocsaras-erdős felszínből kiemelkedő lápszigetek búvóhelyül, vadászterületül és lakhelyül szolgáltak a zsákmány után járó vadászoknak. Római település nyomait őrzik a községben talált leletek. A népvándorlásról tanúskodnak a falu határában feltárt avarkori sírmaradványok. Az itt élő avarok és azok utódai keveredtek a honfoglaló magyarokkal. A falu középkori történetéből keveset lehet felderíteni. Ennek oka, hogy a község földesura a győri püspökség, a győri káptalan volt és ezért nem voltak bírtokperek, így nem maradt fenn írásos emlék. A falu neve 1351-ben szerepel először a Székesfehérvárikáptalan okmányaiban egy birtokba avatás alkalmából. Ebben az iratban a határpartok kijelölésénél előfordul Csanak neve is mint Chyanak-villa, tehát már mint rendszer és falu. A X. és XI. században itt is egyre csökkent a szabad, magának dolgozó parasztok száma és nőtt a függésbe kerülők tömege. Tovább élt azonban az ősközösségi társadalomból megmaradt paraszti földközösség. A földközösséghez tartoztak a jobbágyok telkei, meg az osztatlanul használt legelő és erdőterületek. A parasztság rétegződését azonban nem tudta megakadályozni, mert a földhasználat nagyságát a jobbágyok igaerőtulajdona határozta meg. A földközösségen belül is megindult a vagyoni különbségek kialakulása. A XIII -XIV. században kialakult a köznemesség, a hatalom azonban a nagybirtokosok és az egyház kezébe került. Korlátozták a parasztok földhasználatát, kialakult az egész-, a féltelkes jobbágyok és a zsellérek tábora. Ebben az időben lett a község területe egyházi bírtok, a győri püspökség tulajdonát képezte. A mohácsi vész után, az 1540-es évek elején a török hadak pusztították a falut. Az 1544-es összeírás alkalmából senkit és semmit nem találtak a faluban. Ez a század ennek a területnek a legkeservesebb korszaka volt. Az elbújdosottak a veszedelem elmúltával