Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Szijjártó András: A tagság társadalmi összetételének, szakképzettségének és a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szerepe a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet nagyüzemi fejlődésében

Ez a körülmény arra utal, hogy a viszonylag szegényebb rétegek mobilitása nagyobb volt, ami egyben — akkor talán kevésbé sejtett — „szerencséjüket", társadalmi felemelkedésük kezdetét jelentette. Ez a múltban legkisebb presztízsű réteg először iparban (helyi iparban), gépállomáson, egyéb munkaterületeken helyezkedett el, s amikor a szövetkezet megalakult, illetve terjedt a gépesítés, nőtt a technikához értő emberek iránti igény — akkor emelkedett társadalmilag és lett traktoros, múhelymunkás, lakatos stb., vagyis a termelőszövetkezeti (fizikai) munkakörök legnagyobb presztízsű képviselője. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet nagyobb tekintélyű, tin. munkás típusú beosztásaiban (traktoros, szerelő, építőmunkás stb. munkaköreiben) számszerűen azonban mégiscsak a volt kis- és középparasztok (illetve utódaik) vannak többen. A szövetkezet vezetése ugyanis már megalakulása után hamarosan felismerte a tagság képzésének szükségességét, és iskolába, tanfolyamra küldte az igyekvő fiatalabb tagok legjavát. A mai traktorosok egy jelentős része — a hatvanas évek elején — fogatosként kezdte. Csak később, a gépállomás megszűntetése után, majd a tevékenységi kör bővülése idején kerültek a szövetkezetbe — s így vissza a szűkebb értelemben vett agrártársadalomba — néhányan azok, akikről korábban említést tettünk. Ilyenformán a létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet munkás típusú beosztásban dolgozó tagsága inkább kis- és középparaszti indíttatású. (A belvárdgyulai „Közös Ut" Termelőszövetkezetben pedig — ahol 1971-ben végeztünk hasonló vizsgálatot—jobbára agrárproletár, illetőleg munkás eredetű a jelenlegi tagság munkás típusú beosztásokban dolgozó rétege.) Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy bár a volt kis- és középparasztok alkotják az „Aranykalász" traktorosainak, szerelőinek zömét, a szövetkezet megalakulásakor, sőt később is a volt egyéni gazdák előtt elsősorban nem ezek a munkakörök állottak legelérhetőbb közelségben, hanem a növénytermelés és állatTenyésztés. Korábbi ismereteik, tapasztalataik ugyanis e munkaterületek elfoglalására predesztinálták őket. Ami az 1957-ben egyéni gazdálkodást nem folytatókat illeti, számukra érthetően a gépesítés, műhely, építőrészleg, szállítás stb. gyakoroltak vonzóerőt. (2. táblázat.) 2. táblázat. Az 1957-ben betöltött státus hatása a jelenlegi munkaköri elhelyezkedésre A kérdezett foglalkozása 1957-ben Jelenleg munkás típusú beosztás- Növénytermelésben, állattenyésztésben dolgozik ban dolgozik (traktoros, müh. munkás stb.) fő % fő /0 Összesen fő % Még nem dolgozott 15 71,4 6 28,6 21 100,0 Egyénileg gazdálkodott 16 24,6 49 75,4 65 100,0 Egyéni gazdálkodást nem folytatott (munkás, tsz-tag stb.) 15 57,7 11 52,2 26 100,0 Összesen : 46 41,0 66 59,0 112 100,0