Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története
das gazdák, majd csoportosan a többiek. Zalavár 1959. máricus 15-én termelőszövetkezeti községgé alakult. A termelőszövetkezetbe belépett 422 tag közül: föld nélküli 6 1— 3 kat. holdja volt 71 gazdának, 3— 7 kat. holdja volt 162 gazdának, 7—15 kat. holdja volt 112 gazdának, 15—-20 kat. holdja volt 2 gazdának, 20—25 kat. holdja volt 4 gazdának. Az alakuló közgyűlés megtartotta az ,,Új Idők" nevet, majd vezetőséget választott. A járási tanács, a járási pártbizottság a közgyűlésen öt zalavári személyt jelölt elnöknek. A közgyűlés mindet elutasította. Nagy Gábor vetette fel Király Jenő nevét. Elmondta, hogy az egész falu meg volt elégedve a zalavári születésű tanácstitkárral, mert mindig a falu érdekében tevékenykedett. Egyhangúan megválasztották. A titkár próbált tiltakozni. Arra hivatkozott, hogy a tanácsi tevékenysége is fontos, de nem fogadták el érveit, ragaszkodtak személyéhez. Egy évre vállalta az elnöki megbízatást, párhuzamosan végezte a titkári teendőket is. Három kikötése volt: a munkafegyelem szigorú betartása, a társadalmi tulajdon maximális tiszteletben tartása, és végül szabad kezet kért munkatársainak megválasztásában. 2. A termelőszövetkezet gazdálkodása, 1959—1964 Az indulás talán legnagyobb nehézsége, hogy száz és száz ember helyét kell rövid idő alatt kijelölni az új nagyüzemi munkamegosztásban, oly módon, hogy az új munkaszervezet hatékony legyen. Ez nemcsak a gazdálkodás és a föld ismeretét kívánja a vezetőktől, az embereket is jól kell ismerniök, akiken végső soron múlik a termelés sikere. Az első évben négy brigádot szerveztek. A brigádvezetők az adott terület legjobb, legképzetteb gazdái lettek. Tekintettel voltak arra, hogy az illetők ne csak szakmailag a gazdálkodáshoz jól értő egyének legyenek, hanem élvezzék is a tagság bizalmát. A brigádokat úgy szervezték meg, hogy egy-egy brigád tagjai lehetőleg egy utcából, egy községrészből kerüljenek össze. így kérte a tagság, így is volt észszerű. A közösbe vitt állatok elhelyezése és a takarmány további nagy nehézséget jelentett. Ideiglenesen igénybe vették a tagok gazdasági épületeit, takarmányt pedig — vonakodva bár —- a tagok kölcsönöztek az új termésig. Sok segítséget is kaptak természetesen az indulás nehézségeinek leküzdésére. A tervek elkészítésében a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet támogatta a szövetkezet vezetését. A termelőszövetkezet összes területe az alakuláskor 3534 kat. hold volt. Ebből közösen gazdálkodtak 3197 kat. holdon, háztájiként szerepelt 337 (9,5%) kat. hold. A terület művelési ág szerinti megoszlása a következőképpen alakult :
