Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története
A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet vezetői a tudatos demokrácia szélesítésére, a véletlen elemek kiküszöbölésére törekedtek. Bevezették azt a módszert, hogy a tagokat megillető háztáji területekről március 15-ig előzetes jegyzéket készítenek. Az elkészített jegyzékről a tagokat kiértesítik, és 8 napon belül mindenkinek joga van szóban, vagy írásban észrevételt tenni. A termelőszövetkezeti vezetés így törekszik elkerülni az utólagos vitákat. Ezt követően készült el minden év április hó 15-ig a végleges kiosztási jegyzék, amelyet megkap a munkaegységvezető és amelyről értesítést kap minden háztáji földre jogosult termelőszövetkezeti tag. A termelőszövetkezet vezetősége minden év május l-ig a brigádok vezetőinek rendelkezésére bocsátja a háztájinak kijelölt földterületet — bevetve. A növény kikelése után a háztáji bizottság jelenlétében történik meg a háztáji terület kimérése, az arra jogosult tagok részére. A táblán belüli területkimérés a tagnyilvántartási sorszám szerint történik. A háztáji terület mértékének megállapításánál már a kezdeti időszakban is a nagyfokú precizitásra törekedtek a termelőszövetkezet vezetői. Az 1961. évi jövedelemelosztási szabályzatban a „háztáji föld" címszó alatt 19 pontban részletezték a jogosságot, illetőleg az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ugyanakkor az 1970. évi jövedelemrészesedési szabályzatban a „háztáji föld" fejezet 44 pontból áll, és több pontot még külön részleteztek. A háztáji terület megmunkálási költségei 1600 négyszögölre számítva 1961-ben 8, majd 1966-ig 10 munkaegység értéke volt. 1968-tól kezdve 700,—• Ft. A költségek tehát növekedtek. Viszont, ha megvizsgáljuk a növekvő költségekért való szolgáltatásokat, akkor meg lehet állapítani, hogy a növekedés indokolt, sőt a szolgáltatások lényegesen szélesebb körűek, mint ahogyan a költségek növekedtek. Az 1961. évi jövedelemelosztási szabályzat (1/11. pontjában) a munkaegység értékéért a termelőszövetkezet 5 pontba sorolt szolgáltatást vállalt, mégpedig: — a háztáji föld szántását —, boronálását —, vetését —, háromszori fogatos vagy gépi kapálását és a háztáji föld összes termésének hazaszállítását. Ugyanakkor az 1970. évi jövedelemrészesedési szabályzat 1/24. pontjában már 12 pontban van felsorolva a szolgáltatás, amely az 1961. évin kívül magában foglalja a kenyérgabona malomba szállítását és a liszt hazaszállítását, a szénarész és a háztáji szalma, a háztáji és a részes munkában levágott kórórész, továbbá a háztáji föld kukorica vetőmag szükségletének biztosítását is. Látni lehet tehát, hogy a termelőszövetkezet vezetősége figyelemreméltóan gondoskodik a háztáji művelésről. Helyi sajátosság az is, hogy a „ligeti" területeken a ház körül elterülő kert kivételével háztáji földet nem mérnek ki. Ennek az a magyarázata, hogy az itt helyben lakó termelőszövetkezeti tagok ha háztáji területet a körülkerítettt anyaudvarokon kívül kaptak volna, úgy a háztáji állatállomány a közös gazdaság termésében kárt okozhatott volna. Számos példa van a megye más termelőszövetkezeteiben arra, hogy a tanyán élő termelőszövetkezeti tagok bekerített udvarán kívüli háztáji terület rengeteg vitára, büntetésre, kártérítésre adott okot. Megrontotta a termelőszövetkezetben a politikai közérzetet. Teljesen egyértelműen rendezték a termelőszövetkezetben azt is, hogy az új belépők mely időponttól kezdve jogosultak háztáji területre. Kimondották, hogy aki május 31.-e után lép be a termelőszövetkezetbe, háztáji föld juttatásban abban az évben már nem részesülhet. 1969-ben elhatározták a háztáji föld megváltásának módszerét, illetve lehetősé-
