Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története

már 4561 Ft-ra emelkedett, ami közel 140%-a az 1950-es években felvett hitelnek. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága élt a hitel vagy egyéb formában nyújtott állami támogatással. A 3004/1958. sz. kormányhatározat alapján 51 ezer Ft támogatást kapott, a 3004/1/1959. sz. kormányhatározat alapján pedig további 50 ezer Ft kedvezményben részesült. Miután az ,,Üj Élet" Tsz kis gazdaság volt, a nagy volumenű áruértékesítési kedvezményeket, a tervek túlteljesítéséért járó hitelelengedéseket vagy nagykereskedelmi tételekben vásárolt növényvédő szerek utáni kedvezményeket, illetve a TEGI közreműködésével szerezhető állatvásárlási hitelelengedéseket nem kapott. A 100 ezer Ft-os kedvezményből közel 65 ezer Ft-ot a gépállomási munkáknál élvezett díjkedvezmény tette ki; 10 ezer Ft volt a mezőgazdász alkalmazásához kapott állami támogatás. b) A nagyüzemi gazdálkodás kialakulásának kezdete, a gazdasági-műszaki alap létrehozása (1960—1966) A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása Alsószuhán kedvező feltételeket teremtett a mezőgazdaság további fejlődésében. A szétaprózott, korszerűtlen, költségesen termelő kisparaszti gazdaságok szövetkezeti egyesítése a legnagyobb társadalmi, gazdasági és politikai esemény volt a község fennállásának történetében. Organikus része annak a folyamatnak, amely hazánk, de a világ mezőgazdaságában is napjainkban végbemegy. Történelmileg és gazdaságilag öszszefüggött az 1945-ös demokratikus agrárátalakulással, a földreformmal. Ebben az átalakulásban nagy segítséget jelentett a párt és kormány átgondolt agrárpolitikája. Kedvező légkört biztosított, hiteleket és egyéb támogatást nyújtott a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. 1960-ban az „Új Élet" Termelőszövetkezetbe 94 család 115 taggal lépett be. A családok által bevitt összterület 860 ha, ebből 271 ha szántó, 69 db szarvasmarhával, (ebből 15 tehén) és 30 db lóval gyarapodott a közös állatállomány. A termelőszövetkezet összterülete így 1010 ha-ra növekedett, s elérte a község tagosítható területének 85,5%-át. Az egyéni gazdák földjének területe a tagosítható terület 7,6 %-át, a községi kezelésű területek pedig 6,9 %-át tették ki. A tagosítási kérelmet a Putnoki Járási Tanács 1960. február 1-én tartott vbülésén elfogadta, s a megyéhez megerősítésre felterjesztette. Még e hónapban megkezdődtek s rövid idő alatt befejezést nyertek a tagosítási munkálatok. A község földterületének szektorális megoszlásában bekövetkezett nagyarányú változást a 3. ábra szemlélteti. 1960-ban az ,,Új Élet" Tsz — földterületének mérete alapján — közepes nagyságú gazdaság. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek átlagos nagysága ebben az időben 856 ha volt. Az ,,Űj Élet" Tsz munkaerő-ellátottsága az országos átlaghoz viszonyítva is gyenge volt. A termelőszövetkezet e fejlődési szakaszában az egy tagra jutó terület, 7 ha-ról — 8,6 ha-ra növekedett ; munkaerőhiánnyal fenyegetett. A község átszervezését megelőző években még nem mutatkozott erőteljesebben az iparba, bányába elvándorolt munkaerő hiánya. Annál élesebben jelentkezett ebben az időben. Miután a termelőszövetkezet havi fix pénzkeresetet nem tudott