Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története

BEVEZETÉS A tanulmány Alsószuha hegyvidéki falu történetét mutatja be, mely BorsodAbaúj-Zemplén megye területén fekszik. Röviden felidézi a község régmúltját, részletesebben pedig a felszabadulás utáni 27 év agrárfejlődését. Fő mondanivalója a termelőszövetkezeti község kialakulásának, a szocialista átalakulás fejlődési folyamatának bemutatása. Érzékeltetni szeretné azt, hogy a község parasztságának életkörülményei, ezek leglényegesebb változásai milyen feltételek között és milyen tényezők hatására mentek végbe. Alsószuha a „gömöri palócok" egyik kis községe, az ország legészakibb hegyes vidékén. Népeinek hagyományai, társadalmi, gazdasági adottságai némely vonatkozásban erősebben, másokban némileg térnek el egyéb hegyvidéki községekétől. Ugyanakkor a termelési kultúra kialakulása, a szocialista átalakulás útja, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás kialakításának feltételei, a fejlesztés során feltárt törvényszerűségek — a szerzett tapasztalatok —, sikerek és kudarcok már általánosíthatók a hegyvidéki községekre. Többé-kevésbé reprezentálják tehát Eszak-Borsod hegyes vidékén, a Szuha patak völgyében fekvő községek szocialista fejlődését is. így — a lényeget tekintve — általános érvényűnek foghatjuk fel az alsószuhai ,,Uj Élet" Termelőszövetkezet több mint két évtizedes múltjából adódó tapasztalatokat. 'A tanulmány szerkezetileg három fejezetre tagozódik. Az első fejezet röviden bemutatja a község múltját, valamint társadalmi, gazdasági és természeti viszonyait. A második fejezet a község szocialista átszervezésével, annak társadalmi— politikai előzményeivel foglalkozik. A harmadik fejezet pedig a nagyüzemi termelés anyagi — gazdasági megalapozásának útját, a gazdálkodás eredményességének, színvonalának alakulását, továbbá a társadalmi és életviszonyok változását ismerteti. Ha egy község népének életkörülményeit, társadalmi, gazdasági fejlődését vizsgáljuk, nem szakíthatjuk el azt az előzményektől, a hagyományoktól és a környezettől. Ez a megállapítás érvényes Alsószuhára is. Mindezek ismeretében érthetjük meg a két világháború között is jellemző hierarchikus társadalmi berendezéseket, lakóinak életszemléletét, annak gyökereit, továbbá a haladás nehézségeit, a gátló, visszahúzó erők hosszantartó erős vitalitását. A Magyarországon lezajló „porosz"-utas agrárfejlődés nem vagy alig érinti a község lakóit. Agrárproletár sorsot hoz a volt jobbágyoknak, az ipari munkásosztály sorait évtizedeken át csak néhány fő gyarapítja, a polgárosodásnak nincs meg a feltétele. A kereső dolgozók 85—87%-a a századfordulón a mezőgazdaságban dolgozik, sőt, még 1949-ben is. A táj, a környezet, a község földrajzi fekvése — bizonyos mértékig — szintén