Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

A közölt táblázatból jól látható, hogy Makón sokkal kisebb — kb. feleakkora — földterületeket osztottak ki, mint általában az ország más vidékein. Minden igénylőt azonban még így sem elégíthettek ki. A földosztást követően kialakult helyzet fő problémáit a következőkben határozhatjuk meg: — az új gazdák zömének nem volt megfelelő igaereje, sem gazdasági felszerelése ahhoz, hogy egyenlő esélyekkel vegyék fel a gazdasági harcot az öröklött vagy még 1945 előtt vásárolt birtokokkal rendelkező gazdákkal; — továbbra is jelentős számú agrárproletár maradt Makón: — a földreform után viszonylag jelentős volt a 15 kat. holdnál nagyobb birtokkal rendelkezők száma; — a birtokaránytalanságok miatt széles körű bérleti rendszer jött létre és a földhiány miatt igen magas bérleti díjak alakultak ki. 1949 elején 1676 haszonbérlőt és 725 részesbérlőt tartottak nyilván Makón. 4. A szövetkezeti mozgalom kibontakozása a felszabadulást követő időszakban A sajátságos körülmények között lezajlott földosztás minden előnye mellett is tulajdonképpen félmegoldás volt, de végül is nem akadt más lehetőség, nem volt több föld. A földreform eredményeként bekövetkezett birtokviszony-változást a 3. táblázatban mutatjuk be. 1945 után örvendetesen megnőtt a kis- és középbirtokosok aránya, de még mindig ielentős volt a földnélküliek száma. 3. táblázat A birtokmegoszlás Makón 1935-ben és 1949-ben 1935 1949 Birtoknagyság db % db % 1 kat. h.-nál kisebb 3465 49,54 1673 23,81 1— 5 kat. h. 1548 22,13 2809 39,99 5— 10 kat. h. 669 9,56 1212 17,25 10— 20 kat. h. 696 9,95 899 12,80 20— 50 kat. h. 496 7,09 400 5,69 50— 100 kat. h. 102 1,46 32 0,46 100— 200 kat. h. 14 0,20 — — 200— 500 kat. h. 2 0,03 — — 500—1000 kat. h. 2 0,03 — — 1000 kat. h .felett 1 0,01 — — összesen 6995 100,00 7025 100,00