Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Donáth Ferenc: A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története 1949—1970

tevékenységüket hogy a beruházás átlagos költségei gyorsan emelkedtek. 1970-ben például egy állatférőhely beruházási költsége 50—100 százalékkal volt nagyobb, mint 1967-ben. Kevésbé volt gyors az elavult géppark felújítása; mögötte maradt a kívánatosnak. Mérsékelten csökkent az egy traktoregységre jutó művelt terület. Csehszlovákiában, még inkább az NDK-ban a traktorsűrűség több mint kétszerese a miénknek. Előrehaladt egyes fontos üzemágak és termelési folyamatok gépesítése; egyes munkaigényes növények (cukorrépa, dohány, zöldségfélék) gépesítése azonban nem tudott lépést tartani azokkal az igényekkel, amelyeket a közös gazdaságok munkaerőhelyzete támasztott. A közös gazdaságok gépesítési színvonala — ha lassúbb ütemben is — előrehaladt. Összefoglalóan fejezi ezt ki a gépekkel helyettesített paraszti munkanapok száma, amely további mintegy 16 százalékkal növekedett 1966 és 1970 között. Ezekben az években a termelőszövetkezetekben megduplázódott az egységnyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőterületre jutó műtrágya mennyisége. Még így is, etekintetben is messze mögötte állunk a csehszlovák és a német mezőgazdaságnak, s csak a fele annak a mennyiségnek, amennyit állami gazdaságaink használnak. A korszerű termelés anyagi-műszaki alapjainak lerakása és bővítése sikeresen folyt ebben az időszakban. Az erőfeszítés főként erre irányult. Ez magyarázza — bizonyos mértékig — hogy a fajlagos hozamok növekedésére közvetlenül ható befektetések lemaradtak, a termelés technikai színvonalának emelkedésével nem tartott lépést a hozamok emelkedése. A termelőszövetkezetek vagyoni helyzete •— figyelembevevő azt is. hogy a növekedés egy része fiktív — kedvezően alakult. Összefoglalóan tükrözi, hogy a közös gazdaságok termelése és gazdálkodása is jelentősen fejlődött a reform intézkedései és a szövetkezeti dolgozók munkája nyomán. A vagyoni helyzet alakulása. 1966 1967 1968 1969 1970 közös vagyon, milliárd Ft. 42,6 48,7 59,8 69,2 77,9 tiszta vagyon milliárd Ft. 30,1 35,0 41,9 50,4 56.5 teher milliárd Ft. 12,5 13,7 17,9 18,8 21,4 tiszta vagyon az összes vagyon százalékában 71,8 71,9 70,1 72,8 72,6 A termelőszövetkezetek vagyonának gyors növekedésével párhuzamosan tovább csökkent a termelőszövetkezetek száma, megnagyobbodott az egy gazdaságra jutó terület és eszközállomány. Ám a koncentráció új. magasabb formái is megjelentek ebben az időszakban. A szövetkezetek az egymás közötti gazdasági együttműködést egyesülések, közös vállalatok létrehozásával fejlesztették tovább. 1970-ben már több mint 300 szövetkezeti társulás működött.